Indul az ígéretáradat, de összefogás még nincs
Kevesebb mint egy év van hátra a választásokig, és az ellenzék már minden erejével azon munkálkodik, hogy szavazókat gyűjtsön a kormányváltáshoz. Van, aki a régi, már-már klasszikus ígéreteket veti be – főként a nyugdíjasok megnyerésére –, mások pedig egy teljesen új erőt szerveznek. Bár utóbbiak sikere egyelőre kétséges, hiszen az LMP és a Momentum mindenképpen külön indulna 2018-ban. Mellettük a Jobbik sem társulna senkivel, Vona Gábor pártja a bérunióra húzza fel kampányát.
Miután Botka László hivatalosan is a párt kormányfőjelöltje lett, gyorsan el is sorolta pártja főbb választási ígéreteit: ha az MSZP kormányra kerül, bevezetik a megélhetési minimumot, megemelik a közalkalmazottak jövedelmét, a kisemberek kevesebbet adóznak majd, megemelik és adómentessé teszik a minimálbért. Ezek mellett olyan hangzatos terveket is felvázolt, hogy megerősítik a munkavállalói jogokat, stadionépítés helyett a kórházak, az iskolák támogatása lesz a költségvetés prioritása, átfogó bérlakásprogramot indítanak, a nyugdíjminimumot duplájára emelik. Végül, ami már az utóbbi hetekben kisebb port kavart a sajtóban, Botka azt ígérte, visszaadja a 13. havi nyugdíjat.
A fenti ígéretsor sokaknak ismerős lehet valahonnan. Idézzük csak fel, 2014-ben az MSZP vezette baloldali összefogás miket ígért meg, ha kormányra kerül. Mesterházy Attiláék többek között 18 évre emelték volna a tankötelezettségi korhatárt, felszámolták volna a Kliket. Az akkor aktuális ügyekben való „igazságtevés” mellett szintén számos ígéretet tettek a nyugdíjasoknak: például adómentes lesz a szolgálati nyugdíj, és hasonló adórendszert akartak, mint amit most Botka is felvázolt. Eszerint 280 ezer forintos havi fizetésig több marad az embereknél és 460 ezer forintig senki nem jár rosszabbul, mint az akkori rendszerrel.
A nyugdíjasok célkeresztben
Az a négy évvel ezelőtti ígéret is előkerült, hogy 100 ezer forintos nyugdíjig minden nyugdíjas évi 24 ezer forint pluszpénzt fog kapni gyógyszerre. Most márciusban állt elő az MSZP azzal, hogy valamennyi, háziorvosok által felírható vényköteles gyógyszerre kiterjesztené az ingyenességet. A párt szerint ez évente kevesebb mint húszmilliárd forintból, azaz egy kisebbfajta stadion árából kijönne.
A DK inkább alapnyugdíjat adna, mivel szerintük a gyógyszertámogatás önmagában nem sok, a nyugdíjrendszer átalakításának kellene nekifogni, hogy az idősebbek tisztességes ellátást kaphassanak. A párt azt is közölte, az ingyenes gyógyszer valós költsége jóval nagyobb, mint a szocialisták számításai szerint: 50 milliárd forint körül lehet. A Gyurcsány-párt szerint, ha az ő elképzeléseik alapján alakítanák át a nyugdíjrendszert, 120-150 ezer forint alapnyudíjat kaphatnának a nyugdíjasok.
Ingyenvíz és egyéb utópiák
Gyurcsány Ferenc pártja egyébként már tavaly év elején előállt választási programjával, legalábbis az alapjaival. Ebben több meghökkentő, már-már utópisztikus ígéret is szerepelt. Például az információhoz való hozzáférés alapjogára hivatkozva garantálnák a minimum internetszolgáltatást, amelyhez az alapszintű széles sávú internet-hozzáférést mindenki számára ingyenessé tennék 2025-re – egy másik ponton 144 kbps sebességű internetet adnának ingyen, bár azt nem tudni, mikortól. Emellett a DK mindenkinek annyi vizet, gázt és fűtést adna, amennyi a létfenntartáshoz szükségeltetik.
A „Sokak Magyarországa” program szerint a szolgáltatóknak ingyen kellene biztosítani az első 2 köbméter vizet és az első 50 Kwh áramot, és szolgáltatási minimum lenne a fűtésnél is. A szociális juttatások terén a DK még a ’14-es javaslatokat is felülmúlta: állami támogatással lehetne akár félmilliós laptopot is vennie a hátrányos helyzetűeknek, a mélyszegénységben élőknek pedig terveik szerint együttműködéshez kötött minimális jövedelmet adnának. Az orvosok és a tanárok bérét emelnék a program szerint, ahogyan a minimálbért is. Bevezetnék a „tb extra” nevű, feláras egészségbiztosítást, ami különféle kiváltságokat, soronkívüliséget adna.
Az univerzális bérunió
A Jobbik egészen biztosan nem lép együttműködésre senkivel, ha hinni lehet Vona Gábor szavainak. A párt a napokban indította be a „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampány második lépcsőfokát „Mi veletek leváltjuk őket” szlogennel. Ugyanakkor a Fidesz-kormány és környezete vagyonosodásának firtatása mellett már látható, hogy a Jobbik 2018-as kampányának fő eleme a munkabér és az érdekérvényesítés lesz az „egyenlő munkáért egyenlő bért” szlogennel. A párt béruniós javaslatát nemrégiben fogadta el az Európai Bizottság, és megindulhat az aláírásgyűjtés az ügyben. A bérunió lényege gyakorlatilag az uniós országok bérszínvonalának kiegyenlítése. A kezdeményezés napirendre tűzéséhez egymillió EU-s polgár aláírását kell összegyűjteni egy év alatt, ez pedig a pártnak kapóra jöhet, hiszen a választásokig lehet kampányolni a bérunió mellett. A kezdeményezést egyébként Horvátország, Bulgária, Szlovákia, Lettország, Észtország, Románia és Lengyelország is támogatta. Az elemzők szerint a bérunió kérdéséből, az egyenlő bér hiányából levezethető nagyjából az összes probléma, amely a magyar közállapotokat jellemzi: az elvándorlás, a korrupció, az oktatás vagy az egészségügy rossz színvonala – ezekkel pedig széles közönséget lehet megszólítani.
Új pólus, régi kihívások
Azzal, hogy Karácsony Gergely is bejelentkezett a kormányfői posztra, a Párbeszéd vélhetően nem vesz részt egy esetleges, MSZP vezette ellenzéki tömörülésben – hiszen Botka feltétele az, hogy ő legyen a közös miniszterelnök-jelölt. A Párbeszéd társelnöke egyelőre konkrétabb választási ígéreteket nem tett, csupán azt fogalmazta meg, hogy olyan országot szeretne építeni, ahol „mindenki számít, amely mindenki közös otthona tud lenni”. Kiemelte: van egymillió olyan dühös szavazó, aki kormányváltást akar, de nem tudják, kire szavazzanak, és szerinte a Párbeszéd dolga, hogy ennek az egymillió embernek hiteles jövőképet adjon.
A zuglói polgármester kormányfőjelöltségével együtt bejelentette: a Párbeszéd továbbra is kész együttműködni azokkal a pártokkal, amelyek nemcsak az elmúlt hét évet, a jelenlegi kormányt, hanem az azt megelőző kormányokat is „maguk mögött szeretnék tudni”. Ehhez vélhetően az Együtt is csatlakozni fog, legalábbis Juhász Péter pártelnök is egy „új pólusról” beszélt az Indexnek.
Az V. kerületi ingatlanügyek felgöngyölítőjeként ismertté vált politikus úgy gondolja, az ellenzéknek ketté kellene szakadnia, egy régi és egy új irányzatra, két listával. Az egyik a 2010 előtti „világot tömörítené” az MSZP, a DK, a Liberálisok és a Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) részvételével. Az „új pólus”, az Együtt, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint civil szereplők lennének Juhász szerint. Tehát elképzelései szerint listán külön, de egyéniben koordináltan indítana jelölteket az Együtt.
Nem tudni, ebből mi fog kisülni, hiszen az LMP külön akarja leváltani a Fideszt: „Akkor történhet csak kormányváltás, hogyha az ellenzéki pártok arra tudnak garanciát adni, hogy nemcsak a mostani kormányhoz képest, hanem az előző kormányokhoz képest, az előző évtizedekhez képest is valami teljesen új pályára akarják és tudják tenni Magyarországot” – mondta ezzel kapcsolatban Hadházy Ákos társelnök. A Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András pedig a Hír TV Online-nak is elmondta, hogy a frissen alakult párt senkivel nem kíván együttműködni.
