Handó szerint fontos, hogy megszabják az öltözéket
Megérte a 8 millió forintot az Országos Bírósági Hivatalnak készíttetett arculati kézikönyv – közölte a Hír Televízió kérdésére Handó Tünde. Az elnök azt mondja, a dresszkóddal az ügyfelek színvonalas fogadását segítenék a bírósági ügyfélközpontokban. Utóbbiak kialakítására egyébként félmilliárd forintot szánnak 2018-ban.
Fekete, fehér vagy testszínű bugyi a bírósági ügyfélszolgálatokon dolgozó nőknek, férfiaknál pedig fehér vagy fekete alsónemű. A legkisebb részletre is kiterjed az Országos Bírósági Hivatalnak készült arculati kézikönyv. Tiltanák a műkörmöt a nőknél, illetve a kirívó színű hajcsatot, a férfi ügyfélszolgálatosoknál viszont engednék az álszakállt vagy a fülbevalót. Nyolcmillió forintot fizetett a Handó Tünde vezette hivatal a kézikönyvért, amely az elnök szerint megérte a kifizetett pénzt.
„Bizony, a belbecshez hozzátartozik a külcsín is, tehát ahogy önök is itt szépen felöltözve jelentek meg, azt gondolom, hogy mi is elvárhatjuk azt, hogy így fogadjanak minket, ezzel a tisztelettel, és az ügyhöz és az ügyfélhez illő méltósággal fogadjuk az ügyfeleket. Tulajdonképpen erről van szó” – emelte ki Handó.
A Hír Televíziónak nyilatkozó protokollszakértő szerint cégeknél is bevett és elfogadott szokás a dresszkód, ám az nevetségessé teszi a bírósági arculati kézikönyvet, hogy még a fehérnemű színét is megszabnák.
„A törvényhozás területén is vannak gondok. Én magam láttam a tv-ben olyat, hogy a bírónő talárja alól kivillant a nylon térdzokni fehér cipővel – vannak azért szörnyűségek. Ha valaki elvégez egy jogot, nem jelenti azt, hogy tisztában van ezekkel a dolgokkal, viszont azt tudni kell, hogy arra, hogy ő a ruha alatt mit hord, ahhoz senkinek semmi köze. Azt előírhatják, hogy a talárból a vasalt ing látszódjon ki, megjelenésében vannak elvárások, de azzal, hogy a bugyiig lementek, az egészet nevetségessé tették” – emelte ki Görög Ibolya protokollszakértő.
Az arculati kézikönyvet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem dizájnerei készítették, egyelőre azonban hiába vártunk választ tőlük arra a kérdésre, hogy pontosan milyen irányelvek alapján készült a kézikönyv. Az Országos Bírósági Hivatalon belül egyébként elnöki biztosként az a Polgárné Vida Judit dolgozik a bíróságok arculatváltásán, aki négy éve a Fővárosi Törvényszék elnökhelyetteseként saját nevén közölte mások írásait, majd a plágiumügy után bocsánatkérésre és lemondásra kényszerült.
