Az Emmi szerint a Nyugat a felelős az orvoshiányért
A Nyugatot teszi felelőssé a kormány az orvoselvándorlás miatt. Korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere emlegetett maffiamódszereket a magyar orvosok elcsábításakor. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár szerint is szándékosan Közép- és Kelet-Európából szereznek orvosokat a nyugatiak, de a módszerről többet nem tudtunk meg.
Kevés az orvos a szakrendelőkben és a kórházakban is. „Sajnos nekünk kell megküzdenünk azzal a problémával, hogy a betegek nem értik, hogy mi az, hogy nekik most van panaszuk, de bizonyos szakvizsgálatra nem kapnak, csak hat hónap múlva időpontot” – mondta Kassai Tibor sajószentpéteri háziorvos.
Az állami nyilvántartás szerint január óta hétszáz orvos vagy ápoló kért engedélyt külföldi munkavállalásra. A helyzet biztatóbb, mint tavaly volt, de az elvándorlás megfékezése nem a kormányzati egészségpolitikának köszönhető – nyilatkozta Látótér című riportműsorunknak Sinkó Eszter szakközgazdász. Szerinte azért jobbak az elvándorlási adatok, mert „a magánegészségügyi ellátás belépett, tehát nem mennek el külföldre, viszont elmennek a szektorból, magánegészségügyi szolgáltatóhoz. Ezért az adatok megtévesztők.”
Az emberi erőforrások minisztere szerint a gazdag országok nem válogatnak a módszerekben, amikor a képzett munkaerőt csábítják magukhoz. „Az agyelszívás nagy nemzetközi üzlet, adott esetben akár maffiamódszerekkel is egyébként” – jelentette ki Balog Zoltán.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a jelenséget nem tagadta, de azt nem tudtuk meg tőle, hogy mit értett a miniszter maffiamódszereken.
– Van egyfajta elvándorlás a világban: az unióból elmennek az USA-ba, Új-Zélandra, miközben ezeket az álláshelyeket Kelet-Európából töltik fel.– Tehát egyetért akkor azzal, hogy Nyugatra…– Köszönjük a kérdést.
Az egyik munkaerő-közvetítő cég vezetője szerint a magyar orvosokat nem a maffia mozgatja, hanem a pénztárca indítja el Nyugat-Európába vagy Skandináviába. „Egy ápoló akár hétszer annyit is megkeres kint, mint Magyarországon, az átlag a négy-ötszörös különbség. Ahhoz, hogy az ember viszonylag jól keressen Magyarországon, rengeteg túlórát, ügyeletet, éjszakai műszakot kell elvállalni, amiben gyakran kiégnek az emberek” – ismertette Tarnay Marcell.
Egyes becslések szerint az évtized végére közel egymillió magyar ember maradhat állandó háziorvos nélkül.
Se pénz, se jövőkép
A pénz mellett a jövőkép is hiányzik az egészségügyi alapellátásból a Jobbik szakpolitikusa szerint. Rig Lajos a parlamentben arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy a háziorvoshiány legfeljebb átmenetileg enyhíthető a praxisok összevonásával. Megemlítette, hogy a szakma elöregedett, a háziorvosok átlagéletkora ötvenhat év.
„A megemelt finanszírozás, a dupla asszisztens, illetve az adminisztratív terhek csökkentése valós problémamegoldási javaslat lehetne, amellyel valamilyen szinten meg lehetne állítani, hogy a háziorvosok elmenjenek. Fel lehetne lendíteni, hogy a frissen végzett szakorvosok praxisokban kössenek ki, és ne csak a kórházi állományt növeljék” – vázolta a jobbikos politikus.
Hatvan százalékkal több pénzt kapnak a háziorvosok, mint 2010-ben – válaszolta Rig Lajosnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence hozzátette, hogy külön állami támogatást kapnak azok az orvosok, akik olyan települést választanak, ahol évek óta nincs háziorvos.
