1300 menekült: nem újdonság, mégis kínos a kormánynak Altusz nyilatkozata

Az elmúlt napokban jelent meg a magyar sajtóban Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár a Times of Maltának adott nyilatkozata, amit többen már az Orbán-kormány őszödi beszédének is neveztek. A hasonlat valóban helytálló: az őszödi beszédben is olyasmit ismert el Gyurcsány Ferenc (azt, hogy kampányban hamis színben tüntették fel a gazdaság állapotát), amit addig is lehetett tudni, volt is, aki felhívta rá a figyelmet. Csakhogy más az, amikor ezt újságírók írják meg, és amikor egy kormánytag ismeri be, pláne, ha azt nehezen kommunikálható formában teszi. Jelen esetben Altusz azt mondta: tavaly a kormány már befogadott 1300 menekültet, de az ő biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést.

Aki ismeri, hogyan zajlik a menedékkérelmek feldolgozása, annak nem volt meglepetés Altusz Kristóf kijelentése. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján valóban közölték, hogy 2017-ben 1300 menedékkérőt fogadtunk be. A beismerés valódi jelentősége az, hogy homokszem került a kormányzat eddig jól működő propagandagépezetébe, megroppantotta a gondosan felépített, több tíz milliárd forintos kampányokkal támogatott migránsellenes narratívát.

Altusz nyilatkozata és különösen a kormány azt követő magyarázkodása szembemegy több olyan kommunikációs panellel, mint a „migránsmentes övezet”, az őcsényi botrányban felvett álláspont és a „illegális gazdasági migránsokról” szóló érvrendszer és a kvóták ellen felhozott érvek. Nincs arról szó, hogy jogszerűtlenül, titokban engedtek volna be bevándorlókat (illetve nem itt merül fel ilyesmi – a letelepedési kötvények ügye már felvet ilyen kérdéseket). Arról van szó, hogy Altusz nyilatkozata és az azt követő magyarázkodás leleplezte az eddig bejáratott, hamis alapokra épített kommunikációs paneleket.

„Az első biztonságos ország”

A kormány egyik központi érve volt az is, hogy menekültnek csak az tekinthető, aki az első biztonságos országban kér menedéket. Mindenki más, így például a szíriai vagy afganisztáni konfliktus elől menekülők nem ilyenek, hiszen hazájuk és Magyarország között van több biztonságos ország is. Így ők nem menekültek, hanem illegális, gazdasági migránsok, akiket nem szabad befogadni – a kormány azonban most pont ilyen emberek befogadását ismerte el, annak ellenére, hogy korábban az „illegális, gazdasági migránsok” beengedését halálos veszedelemnek mutatta be.

A most emlegetett 1300 menekültet a kormányzati propaganda logikája lapján nem lehetett volna befogadni. Az persze eddig is tudható volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem ilyen logika alapján dolgozik, valójában befogadunk szír és afgán menekülteket. Kezdettől fogva hamis volt az az állítás, hogy csak az a menekült, aki megáll az első biztonságos országban, a nemzetközi menekültügyi egyezményben nem szerepel ilyesmi. De egészen más ezt a beismerést kormánytagok szájából hallani.

A kormány elismeri, hogy nem vagyunk célország a bevándorlóknak

Az elmúlt években a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy ők az egyetlen dolog, ami elválasztja Magyarországot attól, hogy „bevándorlóországgá” váljon. Csakis a kormány szigora miatt azért nem telnek meg még a magyar falvak is muszlim migránsokkal – foglalható össze az üzenet. Ezt nemrég az MJVSZ fideszes polgármesterei is megtámogatták, magyar falvakban terrortámadásokat elkövető migránsokat és „bevándorlásszervező irodákat” vizionálva. Altusz nyilatkozata után a kormány úgy próbált kihátrálni a kommunikációs csapdából, hogy bejelentették, a szóban forgó menekültek 90 százaléka már el is hagyta az országot, ahogy erre lehetősége volt.

Csakhogy ez az a tény az egész „migrációs fenyegetés” komolyságát is elveszi: az eddigi kampányok arra a hamis állításra épültek, hogy a migránsoknak minden vágya, hogy beköltözzenek a magyarországi városokba, falvakba, vagyis hogy Magyarország célország a közel-keleti és afrikai migránsok számára. Ehhez képest a kormány elismerte, hogy nem az, és még azok a migránsok sem maradtak itt, akiket ők engedtek be.

Miért is rettegjünk?

Felmerül, hogy ha ez igaz, miért jelent olyan rettenetes fenyegetést például a kvótarendszer. Hiszen aszerint szintén 1300 menekült kérelmét kellene feldolgoznia a magyar szerveknek. Azaz még csak 1300 ember letelepítéséről sincs szó, csak a kérelmek elbírálásáról: a menedékkérők a tranzitzónákba kerülnének, amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fel nem dolgozza a kérelmüket. A „kvótamenekülteknek” csak egy része léphetne be ezután valóban az országba, és a mostani kormányzati nyilatkozatok alapján még az ő nagy részük sem maradna itt.

A kormány szerint tehát a kvóta bevezetése rettenetes következményekkel, felfordulással, bűncselekménnyel járna. Ehhez képest tavaly menedékjogot kapott annál jóval több migráns, mint amennyi az uniós kvóta nyomán érkezne, és nemhogy katasztrófa nem történt, de a magyarok észre sem vették, a menekültek pedig már el is mentek.

Mégsem vagyunk „migránsmentes övezet”

A felületes hírfogyasztók számára úgy tűnhet, hogy a kormány úgy, ahogy van, kizárta az országból a külföldieket, legyenek azok menekültek, illegális migránsok, legális gazdasági bevándorlók – a Fidesz láthatóan ezt az érzetet próbálta kelteni. Orbán Viktor egyes nyilatkozatai különösen ezt a látszatot keltették: amikor arról beszélt, Magyarország „migránsmentes övezet” maradt, amikor az ország „etnikai homogenitásának megőrzéséről” beszélt.

Ezek nyilvánvalóan hamis állítások: Magyarországra menekültek és külföldi munkavállalók is letelepedhettek az Orbán-kormány alatt is. Természetesen ez sem volt titok, de most egy kormánytag is megtörte az „etnikai homogenitás”-narratívát.

Fordított Őcsény

A kormányzati kommunikáció tudatosan keverte a menekültek, a menedékkérők, a legális és illegális bevándorlók fogalmát. Gyűjtőnéven hivatkoztak „migránsként” gyakorlatilag minden afrikai vagy közel-keleti emberre, függetlenül attól, hogy az milyen módon érkezett. Ennek legjobb példája az őcsényi botrány volt, ahol legális, a magyar államtól védelmet kapott menekültek üdülése miatt tört ki a pánik. A Fidesz és kommunikációs gépezete az ügyben az indulat oldalára állt: nem próbálta csitítani a felháborodást, megmagyarázni, mi a különbség a befogadott menekültek és az illegális migránsok között, és az üdülést szervező Migration Aidet hibáztatta. Ez Orbán Viktor nyilatkozatában csúcsosodott ki, aki a vandalizmusig fajuló esetről úgy nyilatkozott, „nagyon helyes, hogy (az őcsényiek) határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.”

Ehhez képest most a kormány került abba a helyzetbe, mint akkor a Migration Aid. Ugyanolyan menekültek befogadásáról beszélt ugyanis Altusz, mint akik miatt Őcsényben pánik tört ki. Most a kormánynak kell megmagyarázni, mi a különbség a menekültek és az illegális bevándorlók között, és hogy az előbbitől nincsen félnivalójuk az embereknek – az elmúlt két év kampányai után nehéz dolguk lesz.

Különösen szerencsétlen Altusznak az a kiszólása, hogy a menekültek befogadását „saját biztonságuk érdekében” titkolták el. Emlékezhetünk még a Migration Aid Balaton környéki nyaraltatási terveire: ekkor a környékbeli fideszes polgármesterek indítottak félelemkeltő kampányt, nehezményezték, hogy nem átláthatóak, nem jelentik be, hol kívánnak menekülteket üdültetni – szerintük „titokban betelepíteni”. Altusz nyilatkozata szerint viszont eközben a kormány folytatott ugyanolyan titkos, átláthatatlan betelepítést, amivel a Migration Aidet vádolták. Legalább ennyire kínos, hogy a menekültek biztonságát hozta fel, amivel arra utal, hogy a kormányzat kampányai olyan idegenellenes hangulatot keltettek, hogy a menekülteknek félnivalójuk van – ez is olyasmi, amit a kormány kritikusai hoztak fel, míg a Fidesz minden erejével tagadott.