

Szabályos volt az 1300 menekült befogadása, a máltai Altusz-nyilatkozat nem ezért kínos a kormánynak, hanem azért, mert utólag hitelteleníti az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának több elemét is.
Az elmúlt napokban jelent meg a magyar sajtóban Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár a Times of Maltának adott nyilatkozata, amit többen már az Orbán-kormány őszödi beszédének is neveztek. A hasonlat valóban helytálló: az őszödi beszédben is olyasmit ismert el Gyurcsány Ferenc (azt, hogy kampányban hamis színben tüntették fel a gazdaság állapotát), amit addig is lehetett tudni, volt is, aki felhívta rá a figyelmet. Csakhogy más az, amikor ezt újságírók írják meg, és amikor egy kormánytag ismeri be, pláne, ha azt nehezen kommunikálható formában teszi. Jelen esetben Altusz azt mondta: tavaly a kormány már befogadott 1300 menekültet, de az ő biztonságuk érdekében nem hozták nyilvánosságra a döntést.
Aki ismeri, hogyan zajlik a menedékkérelmek feldolgozása, annak nem volt meglepetés Altusz Kristóf kijelentése. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján valóban közölték, hogy 2017-ben 1300 menedékkérőt fogadtunk be. A beismerés valódi jelentősége az, hogy homokszem került a kormányzat eddig jól működő propagandagépezetébe, megroppantotta a gondosan felépített, több tíz milliárd forintos kampányokkal támogatott migránsellenes narratívát.

Altusz nyilatkozata és különösen a kormány azt követő magyarázkodása szembemegy több olyan kommunikációs panellel, mint a „migránsmentes övezet”, az őcsényi botrányban felvett álláspont és a „illegális gazdasági migránsokról” szóló érvrendszer és a kvóták ellen felhozott érvek. Nincs arról szó, hogy jogszerűtlenül, titokban engedtek volna be bevándorlókat (illetve nem itt merül fel ilyesmi – a letelepedési kötvények ügye már felvet ilyen kérdéseket). Arról van szó, hogy Altusz nyilatkozata és az azt követő magyarázkodás leleplezte az eddig bejáratott, hamis alapokra épített kommunikációs paneleket.
A kormány egyik központi érve volt az is, hogy menekültnek csak az tekinthető, aki az első biztonságos országban kér menedéket. Mindenki más, így például a szíriai vagy afganisztáni konfliktus elől menekülők nem ilyenek, hiszen hazájuk és Magyarország között van több biztonságos ország is. Így ők nem menekültek, hanem illegális, gazdasági migránsok, akiket nem szabad befogadni – a kormány azonban most pont ilyen emberek befogadását ismerte el, annak ellenére, hogy korábban az „illegális, gazdasági migránsok” beengedését halálos veszedelemnek mutatta be.
A most emlegetett 1300 menekültet a kormányzati propaganda logikája lapján nem lehetett volna befogadni. Az persze eddig is tudható volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem ilyen logika alapján dolgozik, valójában befogadunk szír és afgán menekülteket. Kezdettől fogva hamis volt az az állítás, hogy csak az a menekült, aki megáll az első biztonságos országban, a nemzetközi menekültügyi egyezményben nem szerepel ilyesmi. De egészen más ezt a beismerést kormánytagok szájából hallani.
Az elmúlt években a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy ők az egyetlen dolog, ami elválasztja Magyarországot attól, hogy „bevándorlóországgá” váljon. Csakis a kormány szigora miatt azért nem telnek meg még a magyar falvak is muszlim migránsokkal – foglalható össze az üzenet. Ezt nemrég az MJVSZ fideszes polgármesterei is megtámogatták, magyar falvakban terrortámadásokat elkövető migránsokat és „bevándorlásszervező irodákat” vizionálva. Altusz nyilatkozata után a kormány úgy próbált kihátrálni a kommunikációs csapdából, hogy bejelentették, a szóban forgó menekültek 90 százaléka már el is hagyta az országot, ahogy erre lehetősége volt.
Csakhogy ez az a tény az egész „migrációs fenyegetés” komolyságát is elveszi: az eddigi kampányok arra a hamis állításra épültek, hogy a migránsoknak minden vágya, hogy beköltözzenek a magyarországi városokba, falvakba, vagyis hogy Magyarország célország a közel-keleti és afrikai migránsok számára. Ehhez képest a kormány elismerte, hogy nem az, és még azok a migránsok sem maradtak itt, akiket ők engedtek be.
Felmerül, hogy ha ez igaz, miért jelent olyan rettenetes fenyegetést például a kvótarendszer. Hiszen aszerint szintén 1300 menekült kérelmét kellene feldolgoznia a magyar szerveknek. Azaz még csak 1300 ember letelepítéséről sincs szó, csak a kérelmek elbírálásáról: a menedékkérők a tranzitzónákba kerülnének, amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fel nem dolgozza a kérelmüket. A „kvótamenekülteknek” csak egy része léphetne be ezután valóban az országba, és a mostani kormányzati nyilatkozatok alapján még az ő nagy részük sem maradna itt.

A kormány szerint tehát a kvóta bevezetése rettenetes következményekkel, felfordulással, bűncselekménnyel járna. Ehhez képest tavaly menedékjogot kapott annál jóval több migráns, mint amennyi az uniós kvóta nyomán érkezne, és nemhogy katasztrófa nem történt, de a magyarok észre sem vették, a menekültek pedig már el is mentek.
A felületes hírfogyasztók számára úgy tűnhet, hogy a kormány úgy, ahogy van, kizárta az országból a külföldieket, legyenek azok menekültek, illegális migránsok, legális gazdasági bevándorlók – a Fidesz láthatóan ezt az érzetet próbálta kelteni. Orbán Viktor egyes nyilatkozatai különösen ezt a látszatot keltették: amikor arról beszélt, Magyarország „migránsmentes övezet” maradt, amikor az ország „etnikai homogenitásának megőrzéséről” beszélt.
Ezek nyilvánvalóan hamis állítások: Magyarországra menekültek és külföldi munkavállalók is letelepedhettek az Orbán-kormány alatt is. Természetesen ez sem volt titok, de most egy kormánytag is megtörte az „etnikai homogenitás”-narratívát.
A kormányzati kommunikáció tudatosan keverte a menekültek, a menedékkérők, a legális és illegális bevándorlók fogalmát. Gyűjtőnéven hivatkoztak „migránsként” gyakorlatilag minden afrikai vagy közel-keleti emberre, függetlenül attól, hogy az milyen módon érkezett. Ennek legjobb példája az őcsényi botrány volt, ahol legális, a magyar államtól védelmet kapott menekültek üdülése miatt tört ki a pánik. A Fidesz és kommunikációs gépezete az ügyben az indulat oldalára állt: nem próbálta csitítani a felháborodást, megmagyarázni, mi a különbség a befogadott menekültek és az illegális migránsok között, és az üdülést szervező Migration Aidet hibáztatta. Ez Orbán Viktor nyilatkozatában csúcsosodott ki, aki a vandalizmusig fajuló esetről úgy nyilatkozott, „nagyon helyes, hogy (az őcsényiek) határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket.”

Ehhez képest most a kormány került abba a helyzetbe, mint akkor a Migration Aid. Ugyanolyan menekültek befogadásáról beszélt ugyanis Altusz, mint akik miatt Őcsényben pánik tört ki. Most a kormánynak kell megmagyarázni, mi a különbség a menekültek és az illegális bevándorlók között, és hogy az előbbitől nincsen félnivalójuk az embereknek – az elmúlt két év kampányai után nehéz dolguk lesz.
Különösen szerencsétlen Altusznak az a kiszólása, hogy a menekültek befogadását „saját biztonságuk érdekében” titkolták el. Emlékezhetünk még a Migration Aid Balaton környéki nyaraltatási terveire: ekkor a környékbeli fideszes polgármesterek indítottak félelemkeltő kampányt, nehezményezték, hogy nem átláthatóak, nem jelentik be, hol kívánnak menekülteket üdültetni – szerintük „titokban betelepíteni”. Altusz nyilatkozata szerint viszont eközben a kormány folytatott ugyanolyan titkos, átláthatatlan betelepítést, amivel a Migration Aidet vádolták. Legalább ennyire kínos, hogy a menekültek biztonságát hozta fel, amivel arra utal, hogy a kormányzat kampányai olyan idegenellenes hangulatot keltettek, hogy a menekülteknek félnivalójuk van – ez is olyasmi, amit a kormány kritikusai hoztak fel, míg a Fidesz minden erejével tagadott.