Néma csend a Parlamentben

57 éve ezen a napon hajnalban indult meg az ország egész területén a hadüzenet nélküli szovjet támadás. A támadó alakulatok a fővárosba három irányból vonultak be, reggel nyolckor a Parlamentet védő magyar egységek letették a fegyvert. A hatalmas túlerővel szemben napokig tartott az ország több pontján a szabadságharc, a hivatalos adatok szerint 2652 magyar vesztette életét, és negyedmillióan hagyták el az országot.

Csepelen is emlékeztek

Csepelen az 1957 júniusában kivégzett orvostanhallgató, Tóth Ilona emléktáblájánál és az 56-os hősök szobránál emlékeztek a kerület önkormányzati képviselői. Ezt követően a forradalmárok kopjafájánál rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt a Csepeli temetőben. Ebben a kerületben számolták fel utoljára – november 11-én – a szovjetek a fegyveres ellenállást a fővárosban, aznap mondta el Kádár János azt a rádióbeszédét, amiben a felkelést levertnek nyilvánította.

Kovács Sándor '56-os halálraítélt, nyugalmazott dandártábornok megemlékező beszédében úgy fogalmazott: a szovjet csapatok ellen fellépő magyar katonák kiállása az érdek nélküli hazaszeretet példája volt. „Ők meghaltak a szabadságért, a függetlenségért, a közösség igazáért, az emberiség jövőjéért” – mondta el.

Ketten kaptak emlékérmet

Wittner Mária és Brusznyai József váci egyházmegyés áldozópap kapta idén a Mindszenty-emlékérmet az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 57. évfordulóján. A Fidesz országgyűlési képviselőjét a forradalom megtorlásakor halálra ítélték, Brusznyai József pedig börtönbüntetést kapott, majd a kistarcsai internálótáborba került.

Az ünnepályes díjátadót követően megkoszorúzták Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímásának emléktábláját a Parlamentben. Mindszenty megpróbálta visszaverni a kommunista hatalom egyházak elleni támadását, amiért életfogytilgani fegyházbüntetésre ítélték.