LMBTQ-zászlók középületeken: a Tisza nem támogatta Novák Előd javaslatát
Újabb parlamenti vita bontakozott ki arról, milyen jelképek jelenhetnek meg állami és önkormányzati épületeken. Az LMBTQ-zászlók középületi kitűzésének tilalmát célzó javaslatot nem támogatta a szakbizottság.
Az LMBTQ-zászlók közintézményi kitűzésének megtiltását kezdeményezte Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője. A szakbizottság azonban három igen, öt nem és egy tartózkodás mellett nem támogatta az indítvány tárgysorozatba vételét. A Mi Hazánk a Tisza Párt elutasító szavazatait bírálja. A vita túlmutat a szivárvány színein: a közintézmények homlokzata hivatalos jelképes tér, ahol a nemzeti zászló az egész országot képviseli. A szivárványzászló viszont egy társadalmi közösség és jogvédő mozgalom jelképe. Kérdés, indokolt-e minden ilyen mozgalmi szimbólum számára azonos, előre meghatározott szabályokat alkotni. A HírTV korábbi beszámolója az Erzsébet hídról.
LMBTQ-zászlók: mit jelentene az egységes közintézményi szabályozás?
Tuzson Bence fideszes képviselő szerint az állami intézményeknek nem egyes politikai vagy társadalmi irányzatokat, hanem az állampolgárok egészét kell képviselniük. Ez az álláspont az intézményi semlegesség kérdését helyezi előtérbe. A szivárványos lobogó támogatói ezzel szemben a szolidaritás és a társadalmi befogadás üzenetét látják a kitűzésében. A jelenlegi törvény a magyar zászló állandó elhelyezését kötelezővé teszi, más jelképek általános tilalmát azonban nem mondja ki. Egy átfogó szabályozásnak ezért azt is tisztáznia kellene, mely intézményekre, milyen zászlókra és milyen kivételekkel terjedne ki. A hatályos zászlótörvény.
