
Széles körű párbeszédet ígér a magyar–zsidó együttélés házának koncepciójáról a Mazsihisz elnöke. Heisler András azonban egyetlen nevet sem említett, amikor a Hír TV arról kérdezte, hogy kiket kérnének fel szakértőknek. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség nem ért egyet azzal, hogy az együttélés házát egy zsinagógában alakítsák ki.
1944-ben a Józsefvárosi pályaudvarról is deportáltak munkaszolgálatosakat a nyugati határra. Az épületet a hetvenedik évfordulóra átalakítják, oktatási központ nyílik benne Sorsok háza néven, ahol a holokauszt gyermekáldozatainak, illetve megmentőiknek történetét mutatják be. A tárlat koncepciójának kidolgozásáért a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária felel, akinek munkáját tanácsadók segítik.
A tanácsadói testületnek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke is tagja volt. A Mazsihisz közgyűlése azonban február közepén úgy döntött, hogy a Sorsok háza helyett egy olyan központ kialakítását támogatja, amely a magyar–zsidó együttélést mutatja be. A Sorsok háza ellen a Mazsihisz legfőbb kifogása az volt, hogy szakértőit nem vonták be a koncepció kidolgozásába.
Videofelvétel igazolja, hogy Schmidt Mária ismertette a Sorsok háza koncepcióját a Mazsihisz vezetőivel. A Terror Háza Múzeum főigazgatója ismert szakértők javaslataira is számított, de például az Egyesült Államokban élő Deák István történészprofesszor és György Péter esztéta visszautasította a felkérést.
„Én azért fordultam levélben is nagyon sok magyar értelmiségihez és nagyon sok közéleti szereplőhöz, filmrendezőtől történészig, esztétától mindenféle foglalkozású emberig, mert először is azt gondolom, hogy ez nem a történészek dolga. Mi nem a történészeknek meg az értelmiségieknek meg a szaktudósoknak akarunk itt egy kiállítást meg oktatási központot csinálni. Hanem azoknak a magyar gyerekeknek meg fiataloknak, akiknek semmilyen előzetes tudásuk nincs, és akik nem a téma szakértői. Nyilván, hogy a célcsoport nem a túlélők irányába és nem a szakértők irányába, hanem a széles magyar közvélemény irányába mutat” – mondta korábban Schmidt Mária.
A Mazsihisz a magyar–zsidó együttélés házát a Rumbach Sebestyén zsinagógában hozná létre. A koncepció kidolgozásában részt vevő személyekről a Hír TV hiába kérdezte Heisler András elnököt: „Nem tudok én most neveket mondani.”
– Mi úgy gondoljuk ezt a projektet felépíteni, hogy egy nagyon széles, nagyon demokratikus társadalmi párbeszéden, társadalmi vitán keresztül kell ezt megvalósítani – fogalmazott Heisler András. – Mi úgy gondoljuk, hogy meghívunk erre a párbeszédre, erre a beszélgetésre esztétákat, történészeket, társadalomtudósokat, filmeseket, rengeteg szakembert. Sok interaktív párbeszéd révén nagyon sok irányból, zsidók és nem zsidók, jobboldaliak és baloldaliak, konzervatívok és liberálisok, tehát nagyon sok irányból szeretnénk embereket bevonni ebbe, és egy társadalmi párbeszéd, társadalmi vita után alakulna ki ennek az egész, ma Együttélés háza munkacímmel jelzett intézetnek a végső koncepciója – tette hozzá a Mazsihisz elnöke.
Az Együttélés házának ötletét nem a Mazsihisz, hanem az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vetette fel. A vezető rabbi a helyszínválasztással nem ért egyet. „Azzal már személy szerint nem értek egyet, hogy ezt a Rumbach utcai zsinagógában kellene létrehozni, mert azt gondolom, hogy egy olyan helyen, ahol egy élő zsidó közösség van, egy ilyen helyen, egy zsinagógából múzeumot csinálni, az egy fordított üzenetet, egy téves üzenetet visz magával. Mert ugye azt üzeni, hogy itt egy zsinagógát már nem lehet arra használni, amire építették az őseink, hanem valamilyen múzeumra használjuk” – fogalmazott Köves Slomó.
Eközben egy magyar alapítvány, a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványának együttműködésével tizenegy városban indít tanárképző programot a holokauszt oktatására. A tanfolyamot az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatja. Az alapítványt nem értük el, így nem tudni, hogy a tananyag összeállításában kik vettek részt.