2008 október közepén avatták fel Prohászka Ottokár mellszobrát a lakiteleki Népfőiskola keresztény panteonjában. Az emlékállításon jelenlévő konzervatív, jobboldali politikusokat a parlamentben heves támadás érte. A liberális vád szerint az antiszemita püspökre való megemlékezés visszatetsző, és a zsidóságot érinti vélemények rehabilitálását jelenti. Prohászka Ottokár alakja, gondolatai, politikai öröksége máig viták kereszttüzében áll. Megítélése kulturális választóvonal, értelmezése politikai kérdés. 160 éve született, de a róla folyó vita ma is aktuális. Személyének óvatos felelevenítése, értékelése a rendszerváltást megelőző években kezdődött el.
Frenyó Zoltán, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének filozófusa szerint azért lángolnak fel ma is viták Prohászka Ottokárról, mert életműve, szellemi hagyatéka, abban a korban, amiben ő élt, valamint a jelenlegi, sok tekintetben nagyon hasonló, vagy azonos.
Prohászka Ottokár a magyar keresztényszocialista gondolat úttörőjének tekinthető.
A vita rendszerint Prohászka vélt antiszemitizmusa miatt keletkezik – a zsidóságot nem fajnak, hanem felekezetnek tekintette. Szabó Ferenc jezsuita szerzetes szerint Prohászka Magyarország szellemi, erkölcsi megújulását kereste már a század elején és mindent támadott, ami a vallásosság ellen volt, így a plutokráciát, a pénz világát, valamint, hogy a sajtóban megjelenő erkölcstelenséget, vallásellenességet.
A beszélgetés 2008-ban készült.
Tekintse meg a teljes műsort:
