Rétvári Bence: Megvan a szándék és a forrás is a szegénység felszámolásához
Felszámolná a szegénységet és megállítaná a kistelepülések elnéptelenedését a kormány – erősített meg Rétvári Bence a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára szerint ehhez a legfontosabb a munkahelyteremtés, de ugyanennyire hangsúlyos, hogy az akarat, hogy nehéz körülmények között élő illető akarjon kitörni abból a helyzetből, amiben van. Rétvári Bence a demográfiai kihívásokról, valamint az Európában megnövekedett betegségekről is szót ejtett.
Felszámolná a szegénységet a kormány – mondta Rétvári Bence a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Az EMMI államtitkár szerint az ehhez vezető legfontosabb út a munkahelyteremtés.
„700-800 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben. A munkahelyteremtésnek és az adócsökkentésnek köszönhetően 500 ezerről 140 ezerre csökkent a mélyszegénységben élők száma” – mondta.
Az államtitkár szerint fontos, hogy a nehéz helyzetben lévő gyerekeknek minél előbb segítséget nyújtsanak az oktatás terén, hogy ne szakadjon le társaitól.
Rétvári Bence arról is beszélt, hogy a leszakadó térségeket fel kell zárkóztatni.
„Vannak olyan települések, ahol annyira összetett a leszakadás, hogy az államnak jelen kell lennie. Ehhez szerencsére a szándék is megvan, illetve a források is rendelkezésre állnak” – fejtette ki.
Hozzátette: fontos az akarat, hogy az az illető, aki nehéz helyzetben van, akarjon onnan kitörni.
A KDNP-s politikus a demográfiai kérdésekről is beszélt. Rámutatott, hogy a magyar kormány által a családokra fordított támogatások az Európai Unióban is kiemelkedőnek számítanak. A kormány a migráció helyett a családokra fordítja a pénzt. Rétvári Bence beszélt arról, hogy Németországban 2022-ig napi 21 milliárd eurót, átszámítva napi 17 milliárd forintot költenének a bevándorlók integrációjára. „Ez óriási összeg, amit fordíthatnának a családok támogatására is” – mondta.
A kormánypárti képviselő a járványügyi helyzetre is reflektált. A migráció fellendülésével új betegségek is megjelentek, illetve olyan fertőzések bukkantak fel újra Európában, amik a második világháború vége óta nem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2015 után, vagyis az első migrációs hullám után, a kanyaróbetegségek száma megháromszorozódott Európában. Az Európai Uniós statisztikai hivatal (Eurostat) tanulmánya szerint Máltán – ami egy migráció által súlyosan terhelt ország – 1 év alatt 140 százalékkal nőtt a fertőző betegségek száma. „Olaszország és Németország a legfertőzöttebb országok közé tartozik, a német Robert Koch Intézet kimutatása szerint pedig a németeknél 300 százalékkal nőtt a kanyaróbetegség és hepatitis B-vel fertőzöttek száma.
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
