„Általánosságban a bántalmazó kapcsolatokra jellemző, hogy a bántalmazó két dologra törekszik: egyrészt a megfélemlítésre, másrészt az áldozat elbizonytalanítására" – hangsúlyozza a szakpszichológus.
Kalamár Hajnalka beszélt arról is, hogy a bántalmazó minden eszközzel fenn akarja tartani a hatalmát a bántalmazott felett, akár azzal, hogy megfélemlíti, és azt mondja neki, hogy úgysem lesz sikeres a kitörési kísérlete.
Külön kitért Magyar Péter azon kijelentésére, hogy nem teregeti ki a családi szennyest. Erről azt mondta, a bántalmazott alapvetően mindig szégyent él meg, megalázást, kiszolgáltatottságot érez.
Amennyiben felmerül az a gondolat, hogy elmondja másoknak, mi történt vele, akkor úgy érzi, »kiteregeti a családi szennyest«, és ez rá fog rossz fényt vetni.
A bántalmazó azt mondja az áldozatnak, hogy úgysem hisznek majd neki, csak lejáratja magát, ezért hiába kér segítséget – fűzte hozzá.
A bántalmazó személyiség hatalmat akar gyakorolni a bántalmazott felett, megfélemlíti az áldozatot. A későbbiekben aztán jöhet az erősebb bántalmazás, de ne felejtsük el – emelte ki a klinikai szakpszichológus –, hogy
rendszerint nem feltétlenül fizikai bántalmazásról van szó, lehet ez verbális vagy pszichés is. Ha gyermekek is vannak a családban, akkor ez a megfélemlítés még erőteljesebb lehet egy nő esetében.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.
