Korábban Kiss Ambrus kiemelte, hogy a főváros az átvételtől számítva azonnal megkezdi a terület megtisztítását a szennyező fizet elve alapján. Vagyis a főváros az ismeretlen eredetű hulladék elszállítását kifizeti, de az ismert eredetű hulladék elszállítását kiszámlázzák a szennyezőnek.
Vagyis a főváros több esetben is a magyar állammal fizettetné ki a hulladék elszállításának költségét.
A főigazgató szerint a terület kármentesítését az építkezésekkel egy időben fogják elvégezni. Kiss Ambrus kiemelte: ebben az esetben a kármentesítés költségét maradéktalanul a szennyezőre, vagyis a MÁV-csoportra terhelnék. A javaslatban is szereplő harmadik lépésben pedig egy tervpályázatot hirdet meg a főváros júniusi határidővel.
Hitel és törvényességi felhívás
A főváros emellett napirendre fogja venni azt a törvényességi felhívást, amelyet Budapest főispánja küldött meg a Fővárosi Közgyűlésnek. A felhívás arra szólított fel, hogy a közgyűlés módosítsa a 2025-ös költségvetést, és helyezze el benne a szolidaritási hozzájárulás 51 milliárd forintos költségét. A fővárosnak ugyanakkor több vezető politikusa is kiemelte az elmúlt időszakban, hogy Budapest semmilyen körülmények között nem fog ennek eleget tenni.
Ismét szavazni fognak a képviselők arról, hogy az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt venne fel a fővárosi önkormányzat.
A Karácsony Gergely vezette főváros ezúttal akadálymentesítésre és járműcserére hivatkozva adósítaná el a Városházát. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére.
Annak ellenére vesznek fel hitelt, hogy a fővárosi önkormányzat nemrég komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre. Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.
USAID-botrány
A Fővárosi Közgyűlés ülésére az átláthatóságot segítő javaslattal is készül a Fidesz–KDNP frakciója. A Szepesfalvy Anna és Szécsényi Dániel által jegyzett dokumentum ugyanis arra kötelezné a főpolgármestert, hogy részletesen számoljon be arról, hogy mely, a USAID által finanszírozott szervezetekkel alakított ki a fővárosi önkormányzat bármilyen jogviszonyt.
A javaslat azt a napokban egyre nagyobbra duzzadó botrányt igyekszik tisztázni, hogy kiderült, hogy a magyarországi balliberális nyomásgyakorló és lobbiszervezetek szinte kivétel nélkül kapcsolódnak a fővárosi önkormányzathoz.
Összesen húsz olyan civil szervezettel működött együtt 2019 után a balliberális fővárosi önkormányzat, amelyek valamilyen formában hozzájutottak az amerikai demokrata körökből származó guruló dollárokhoz – tudta meg a Magyar Nemzet. A főváros ugyanis 2021-ben létrehozta a Nyitott Budapest munkacsoportot, amelyben helyet kapott számos nyomásgyakorló és lobbiszervezet, többek között az Ökotárs Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), illetve a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International Magyarország is.
A munkacsoport az évek során összesen kilenc ülést tartott, döntő többségükön pedig részt vett Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány képviseletében. Móra az európai nyomásgyakorló hálózat egyik kulcsembere, szerepére nemrég a Szuverenitásvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet egy jelentésében.
A főváros emellett az Év fővárosi civil szervezete díjon keresztül is támogatta a komoly külföldi támogatással rendelkező szervezeteket, illetve igyekezett elfogadhatóvá tenni őket a magyar közvélemény előtt. Tavaly tíz szervezetre lehetett szavazni online, ezen csoportok mind élvezték a baloldal támogatását. A tíz szervezet
támogatói között volt az Open Society Foundations, a külföldi nyomásgyakorló hálózat fontos szereplőjeként számon tartott Ökotárs Alapítvány és Norvég Civil Alap is.
A fővárosi önkormányzat a Lánchíd-rekonstrukció során az egyik legfontosabb magyarországi nyomásgyakorlót, a Transparency Internationalt bízta meg azzal, hogy monitorozza a felújítással kapcsolatos közbeszerzési eljárást. A felújításból később nagy botrány kerekedett.
A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Magyar Nemzet
