Egyre több település vezeti be az önazonossági szabályokat
Már harmincnál is több magyar település alkalmaz önazonosságvédelmi rendelkezéseket. Bár elsőre furcsának tűnhet a magyar nyelvtudás feltétele, szakértők szerint főleg a határ menti falvakban van ennek jelentősége. Emellett a betelepülési hozzájárulás is gyakori közös elem.
Összesen öt vármegye harmincegy települése alkalmazza valamilyen formában a települések önazonosságára vonatkozó törvényt. Szakértői szemmel nézve és a törvény adta lehetőségek ismeretében több ilyen intézkedésnek megvan a magyarázata, ám van, amelyik politikai felhangot kapott.
Elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztes jelentette be, hogy élni kíván a törvény adta lehetőséggel, ám végül a település visszalépett. Érdekesség egyébként, hogy a legtöbb önazonosságát védő település ebben a vármegyében található, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben öt, míg Pest vármegyében mindössze három ilyen települést talált a Magyar Nemzet. Utóbbi azért érdekes, mert mint ismert, pont a benépesülő agglomerációs települések az egyik csoport, amelyeknek az önazonosság-védelmi törvény hasznos eszköz lehet a gyors ütemű népességbővülés lassítására, az infrastruktúra bővítése, karbantartása ugyanis többletköltséget ró az önkormányzatokra.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
Továbbiak a témában
1 perc Ismét csörtézett a Telex újságírója a Kormányinfón, ezúttal a gödi gyárral kapcsolatban állított valótlanságot
1 perc Gulyás Gergely a 444 újságírójának: Az ön állítása nincs összhangban a rendelkezésre álló adatokkal
1 perc