Miért pont ezt az 5 dolgot támadják? A Nemzeti Konzultáció rejtett tétje
Sokan talán csak öt különálló adókérdést látnak az új nemzeti konzultációban. De mi van akkor, ha ez az öt pont valójában egy haditerv kulcselemeit célozza? Hidvéghi Balázs államtitkár felhívása a brüsszeli háborús adóemelések elleni tiltakozásra rávilágít: a tét sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Mai elemzésünk a józan ész alapján mutatja be, miért pont ezt az öt pillért támadja Brüsszel, és hogyan függ össze mindez a „magyar modell” szétverésének szándékával.
Hidvéghi Balázs felhívása a nemzeti konzultáció kitöltésére első hallásra egyértelmű: a kormány meg akarja védeni a magyarokat egy újabb brüsszeli adóemelési hullámtól, amelyet a háború finanszírozására hivatkozva akarnak ránk erőltetni. Ez azonban csak a felszín. Ha mélyebbre ásunk, és a józan ész logikáját követve megvizsgáljuk a konzultáció öt kérdését, kirajzolódik egy sokkal nagyobb, stratégiai harc képe.
A kérdés valójában nem az, hogy legyen-e egy-egy adónem magasabb. A kérdés az, hogy maradhat-e egyáltalán a „magyar modell”.
1. Az öt kérdés = A magyar modell öt alappillére
Nézzük meg, mit támad Brüsszel valójában?
1-3. kérdés (Egykulcsos SZJA, családi adókedvezmény, anyák/fiatalok mentessége): Ez a magyar társadalmi modell magja. A munkaalapú társadalom (aki többet dolgozik, ne fizessen aránytalanul többet) és a demográfiai fordulat (a családok támogatása adókedvezménnyel) alappillérei. Ez a modell a józan észre épül: a nemzet jövője a gyermekekben és a dolgozó emberekben van.
4. kérdés (Rezsicsökkentés, olcsó energia): Ez a magyar gazdasági és jóléti modell alapja. Az az elv, hogy az állampolgárokat és a vállalkozásokat meg kell védeni a világpiaci ársokkoktól. Ez biztosítja a versenyképességet és a kiszámíthatóságot.
5. kérdés (9%-os társasági adó): Ez a magyar versenyképességi modell motorja. Ez az, ami munkahelyeket teremt és ide vonzza a beruházásokat.
Láthatjuk, hogy ez az öt pont nem véletlenszerű. Ez az öt legfontosabb stratégiai pont, amely megkülönbözteti Magyarországot a globalista fősodortól.
2. Miért kell lerombolni a modellt a háborús adóhoz?
És itt ér össze a kép. Brüsszelnek azért van szüksége ezeknek a pilléreknek a lebontására, mert a háború finanszírozása (amelyet az USA lényegében Európára tolt) csak egy másfajta gazdasági rendszerben lehetséges.
- Nem lehet "háborús adót" kivetni egy olyan országban, amely az alacsony adókra építi a sikerét. Először az ideológiai alapot kell szétverni: el kell hitetni, hogy az egykulcsos adó "igazságtalan".
- Nem lehet a családoktól elvenni, amíg létezik a családtámogatás szentsége. Először le kell bontani a családi adókedvezményeket és a mentességeket.
- Nem lehet globális adót (pl. globális minimumadó) bevezetni, amíg egy ország a 9%-os társasági adóval sikeres. Először az adóversenyt kell "károsnak" bélyegezni.
A brüsszeli logika tehát ez: a háború finanszírozásához pénz kell. A pénz beszedéséhez adókat kell emelni. Az adóemeléshez pedig előbb le kell bontani azt a magyar modellt, amely éppen az adócsökkentésre és a nemzeti érdekek védelmére épül.
3. A hazai helytartók szerepe
Ez a brüsszeli stratégia magyarázza a hazai baloldal és a Tisza Párt "szakértőinek" elszólásait is. Amikor ők a nyugdíjrendszer "bőkezűségéről", progresszív adózásról vagy a Nők40 eltörléséről beszélnek, valójában a brüsszeli haditervhez szállítják az ideológiai muníciót. Készítik elő a terepet a "magyar modell" szétveréséhez.
Konklúzió: több mint Konzultáció – Referendum a szuverenitásról
Hidvéghi Balázsnak igaza van: öt kérdés, öt nem. De a tét sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ez a konzultáció nem csupán az adóemelésekről szól. Ez egy referendum arról, hogy megvédjük-e azt a magyar modellt – a családok támogatását, a munka becsületét, a rezsicsökkentést és a nemzeti versenyképességet –, amely az elmúlt évtizedben a józan ész alapján működött, vagy hagyjuk, hogy egy háborús ideológia és a globális érdekek nevében mindezt lerombolják.
