
Vízgazdálkodás: Elveszíthetjük az egész Alföldet, ha nem vigyázunk
Új szemlélet kell a vízhasználat és a vízgazdálkodás terén, de egyelőre nem látni, hogy lesz erre forrás – jelezte Hubai Imre kertészmérnök és biogazdálkodó, aki szerint minél előbb ki kell építeni a felszíni vízpótlási útvonalakat az Alföldön, mert az egész régió veszélybe kerülhet.
Bár riasztó jelenség két nagy tavunk, a Balaton és a Velencei-tó vízmennyiségének csökkenése, valójában nem a mostani az első eset, hogy hasonlót tapasztalunk. A 48-as honvédek például a Velencei-tó kiszáradt medrében gyakorlatoztak annak idején – árulta e Hubai Imre kertészmérnök és biogazdálkodó Napindító című műsorunkban.
Manapság ugyanakkor ezekenek a tavaknak a vízállása felértékelődött, a vízgazdálkodás, a vízmegtartás, vízpótlás fontos fogalmakká váltak, hiszen egyre több ember él a tavak körül, és iparágak épülnek rájuk, mint például a turizmus.
– Meg kell szüntetni a vízpazarlást – vélekedett Hubai Imre, aki szerint a felszíni vízkészlet kizsigerelésének a megállítása a legfontosabb feladat. Bár a mezőgazdaság vízgazdálkodását is felül kéne vizsgálni szerinte, a lakosság és ipar vízpazarlása legnagyobb gond szerinte.
A nagy folyóink vízkészletének megtartása is kiemelt feladat lenne, példaként említette a Tiszára korábban tervezett Csongrád-megyei víztározó megépítését, mert szerinte ennek hiányában az egész Alföldet elveszíthetjük.
A Balaton esetében a felszíni vízpótlási útvonalakat kell elkezdeni kiépíteni mielőbb Hubai Imre szerint.
A szakember ugyanakkor arról is beszélt, hogy a vízügyi ágazattól nem látni egyelőre sem ezeket a nagy projekteket, sem azokat a forrásokat, melyekből ezek megvalósulhatnának.
A szakértő szerint az erre a célra előirányzott összegeknél nagyságrendileg több pénzre, több ezer milliárd forintra lenne szükség.













