Csányi: A nem vétkes ügyfelekkel fizettetik meg a kártalanítást

Csányi Sándor szerint ésszerűbb lenne, ha a bankadóból kerülne levonásra a kártalanítás miatt a cégek által befizetett összeg, mivel a Quaestor-ügy pont olyan extrém, mint a bankadó. Az OTP-nek 57 milliárd forint körüli többletköltséget jelent a kárrendezési alapba való befizetés. A bankár egyébként abban is biztos, hogy végül a lakosság fogja megfizetni a brókerbotrányok árát, hiszen a szolgáltatók várhatóan áthárítják költségeiket.

„Utólag felemelni a biztosítás összegét 30 millióra értelmetlen és igazságtalan, arról nem is beszélve, hogy végül is az összes ilyen költség közvetett módon majd valóban rárakódik a többi ügyfélnek a költségére, hiszen vagy kevesebb betéti kamatot tudunk fizetni, vagy meg kell emelnünk a hitelek kamatát, tehát összességében a nagyobb közönség, mindazok akik egyébként nem érdemlenél meg látják ennek a kárát” – hangsúlyozta Csányi Sándor.

Mint arról beszámoltunk, az Országgyűlés kedden fogadta el a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjának létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály alapján az érintetteket egyedileg kártalanítanák, a harmincmillió forintos értékhatárig járó kártérítés a fiktív kötvényekre is vonatkozik.

A Quaestor ügyfeleinek már csak négy napjuk van kárigényük egyeztetésére, azonban a fiókoknak már csak egy része tart nyitva. Ha az érintettek lekésik az április 20-ai határidőt, a brókercég nyilvántartása alapján számolnak el velük.

A brókerbotrányok a pénzügyi rendszernek egyébként évi 20 milliárd forintjába kerülhetnek.