A Mol-vezérre vadásznak a horvát hatóságok
Mostantól bármikor őrizetbe vehetik a Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátországban. A zágrábi megyei bíróság a jövő héten az európai elfogatóparancsot is kiadhatja Hernádi Zsolt ellen, akit korrpucióval gyanúsítanak az ottani hatóságok. Az elfogatóparancs végrehajtását azonban a magyar bíróság megtagadhatja arra hivatkozva, hogy az ügyben Magyarországon is indult nyomozás, de az eljárást bűncselekmény hiányában fél év elteltével meg is szüntették.
Hernádi Zsolt a gyanú szerint 10 millió euró kenőpénzt fizetett a korábbi horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernak azért, hogy a Mol irányíthassa a horvát olajtársaságot, az INA-t. Sanadert az első fokú bíróság bűnösnek találta, és elítélte vesztegetésért. A horvát korrupcióellenes ügyészség a Mol elnök-vezérigazgatóját is kihallgatta volna, Hernádi Zsoltnak szerdán kellett volna megjelennie a hatóság előtt, de távol maradt. A horvát ügyészség ezután azt kérte a bíróságtól, hogy rendelje el a Mol-vezér vizsgálati őrizetbe vételét. Ez kell ahhoz, hogy az európai elfogatóparancsot ki lehessen adni Hernádi Zsolt ellen.
– A horvát szervezett bűnözés és korrupció ellenes hivatal elrendelt egy nyomozást Hernádi Zsolt ellen korrupció ügyében. A korrupcióellenes hivatal felkérte a bíróságot, hogy adjon ki egy elfogatóparancsot, mert Hernádi úr nem akart megjelenni a bíróság előtt. Ha az Európai Unióban tartózkodik, akkor megtalálják, de csak a schengeni zónában. Azon túl is lehetséges a letartóztatása, de ez esetben a hagyományos jogsegély eljárásokat kell alkalmazni – nyilatkozta a Hír TV-nek a Zágrábi megyei bíróság szóvivője, Kresimir Devcic.
Magyar jogi szakértők arra emlékeztetnek, hogy a horvát bíróság által kibocsátott elfogatóparancs végrehajtását a magyar bíróság elutasíthatja, ha az ügyben a magyar hatóságok is nyomoztak, de megszüntették az eljárást.
Az európai elfogatóparancsnak pont az a lényege, hogy az EU bármely tagállamában végrehajtható legyen. Minden esetben azoknak a hatóságoknak a feladata eldönteni, hogy milyen eszközöket vetnek be – ha egyáltalán szükség van ilyenekre – amelyeknek a területén valószínűsíthetőleg tartózkodik egy olyan személy, akit az elfogatóparancs érint – fogalmazott Németh Katalin ügyvéd.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júniusában rendelt el nyomozást a Mol–INA-ügyben vesztegetés gyanújával. Az ismeretlen tettes ellen indított eljárást a magyar hatóság 2012 januárjában megszüntette bűncselekmény hiányában. A főügyészség akkori közlése szerint a beszerzett bizonyítékok egyértelműen kizárták, hogy Hernádi Zsolt – ciprusi és svájci cégek közvetítésével és színlelt tanácsadói szerződésekkel – korrumpálta Ivo Sanadert.
A Mol jogi igazgatója megalapozatlannak nevezte a horvát bíróság döntését, és fenyegetésnek minősítette azt. A jogi igazgató nem tud arról, hogy Hernádi Zsoltot bármely horvát hivatal vagy szerv hivatalosan értesítette volna arról, hogy az ügyben kihallgatná. A Mol közleménye szerint az elnök-vezérigazgató a magyar hatóságokkal annak idején teljes mértékben együttműködött, és részletes tanúvallomást tett.
