Ismét Merkel?
Megkezdődtek az országos parlamenti választások Németországban. A mintegy 62 millió állampolgár reggel 8-tól este 6 óráig szavazhat az egyéni képviselő-jelöltekre és tartományi pártlistákra.
A németországi választások fő tétje, hogy az államháztartási konszolidációra törekvő konzervatív-liberális koalíció marad hatalmon, vagy össze kell fogniuk az állami beruházások élénkítését és az adóemeléseket sürgető szociáldemokratákkal. A felmérések alapján Angela Merkel, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió elnöke maradhat a kancellár.
„Tegnap megkérdezték tőlem, mit fogok tenni holnap, és elfelejtettem megmondani, hogy el fogok menni szavazni. Azt mondtam, megreggelizek, aztán várok. Szóval természetesen elmegyek szavazni” – mondta a német kancellár. Merkel láthatóan jókedvűen és fesztelenül készülődött a választásokra, amire meg is volt minden oka, hiszen népszerűsége két választási ciklus alatt sem kopott el. Sikerének kulcsa, hogy a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot jelent a németek számára. Kormányának egyik fő érdeme, hogy a gazdasági válságot Németország vészelte át a legjobban az európai országok közül. A tőkebefektetők számára az ország továbbra is biztos pont, a gazdaság növekszik, a munkanélküliség pedig rég nem látott mélypontra, hét százalék alá süllyedt.
Angela Merkel 1954-ben született Hamburgban, de Kelet-Németországban nőtt fel, tagja volt a Keletnémet Kommunista Párt ifjúsági szervezetének. Később a Kereszténydemokrata Pártban kezdett karriert. Helmut Kohl kormányában előbb környezetvédelmi, majd ifjúsági és nőügyi miniszter volt. 2000 óta vezeti a pártot, 2005 óta kancellár. Ő lett hazája első keletnémet származású és egyben női kancellárja. Az euroválság során határozott vezetési képességeket mutatott, amiért Európa-szerte elismerést váltott ki, az amerikai Forbes magazin pedig a világ legbefolyásosabb nőjévé választotta.
Kihívója, Peer Steinbrück baloldali politikusként egy igazságosabb, egyenlőbb társadalom megteremtését tűzte ki célul. Az általa vezetett szociáldemokraták be akarják vezetni az egységes nemzeti minimálbért, óránként 8,5 eurós összegben. Steinbrück szerint kormányzás helyett államigazgatás zajlik 2009 óta, így a szükséges reformok pedig mind megfeneklettek.
„Mindenkihez szólok, akinek vannak még tervei ebben az országban, akik ki akarnak törni ebből a mozdulatlanságból, és ismét mozgásba akarják hozni az országot. Mindenkihez szólok, akik be akarnak fektetni az ország jövőjébe” – mondta Peer Steinbrück.
A szociáldemokrata politikus a kampányban élesen kritizálta Merkelt az euróövezeti válságkezelés miatt. Szerinte a Merkel-féle egyoldalú, megszorításokra alapuló válságkezelés megbukott.
Szakértők mindenesetre nem sok esélyt adnak Steinbrücknek a kancellári székért folytatott küzdelemben. Kritikusai szerint a korábban pénzügyminiszterként tevékenykedő politikus stílusa száraz, személyiségében pedig nincs meg az a karizma, amely nagyobb tömegeket csábíthatna át pártjához.
