Kijev többletjogokat ígér a lázadó régióknak
Több hatalmat ígért a kelet-ukrajnai régióknak az ukrán kormányfő, aki Doneckben tárgyalt a helyi vezetőkkel. Doneckben és Luhanszkban továbbra is oroszbarát fegyveresek tartanak megszállva egyes kormányzati épületeket. Eközben a NATO – amely Moszkvát okolja a feszült helyzetért – bejelentette: újabb csapatokat telepíthet Közép- és Kelet-Európába a tagállamok védelme érdekében. A Kreml viszont úgy véli, hogy a feszültséget valójában a NATO kelti azzal a céllal, hogy ürügyet találjon jelenlétének erősítésére.
„EU és Amerika: el a kezekkel Ukrajnától!” – hirdeti egy transzparens a a kelet-ukrajnai Luhanszkban. A rendfenntartó erők helyi épületét továbbra is oroszbarát szeparatisták tartják megszállva, az ablakokból fegyveresek kémlelnek, a termekben pedig gyógyszereket halmoztak fel, készülve az ukrán karhatalom támadására.
A szeparatisták sajtótájékoztatón ismertették követeléseiket. „Követeljük, hogy törvényben ismerjék el az oroszt második államnyelvként, három napon belül hozzanak törvényt referendumok kiírásáról, és ismerjék el a délkeleti hadsereget katonai erőként” – fogalmazott Valerij Bolotov, a délkeleti hadsereg képviselője. A népszavazáson az orosz többségű régió autonómiájáról voksolnának, de sokan továbbmennének, és – krími mintára – Oroszországhoz csatolnák a területet.
Az ukrán vezetés hajlandó nagyobb hatalmat adni egyes régióknak, de az elszakadásra nemet mond – erről a Kelet-Ukrajnába látogató miniszterelnök beszélt. „A kormány kész tárgyalni a régiókkal, és hajlandó teljesíteni a polgárok törvényes követeléseit. Az új alkotmány keretében képesek leszünk minden egyes régió külön igényeit kielégíteni” – mondta Arszenyij Jacenyuk, részleteket azonban nem említett.
Eközben a NATO olyan műholdfelvételeket közölt, amelyeken állítólag jelentős orosz katonai erők láthatók az ukrán határ mentén Oroszországban. Az észak-atlanti szövetség főtitkára immár sokadszorra figyelmeztette Moszkvát. „Az első lépés, amit Oroszországnak meg kellene tennie, hogy visszavonja csapatait. Segítenie kell a feszültség csökkentésében, és tartania kell magát a nemzetközi kötelezettségekhez” – hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen.
Moszkva viszont azt állítja, hogy a felvételek tavaly augusztusban készültek. Oroszország szerint a NATO szítja a feszültséget a térségben, hogy igazolja egyre erőteljesebb jelenlétét.
Elemzők arra emlékeztetnek, hogy a műholdfelvételeket bemutató NATO-főtitkár Dánia miniszterelnökeként hevesen támogatta annak idején az iraki háborút, amelyet 2003-ban ENSZ-felhatalmazás nélkül, hamis bizonyítékok és érvek alapján indított az Egyesült Államok.
