Oroszbarát tüntetők rohamoztak Luhanszkban
Moszkvabarát tüntetők rohamozták meg a megyei adminisztráció épületét a kelet-ukrajnai Luhanszkban. A több ezres tömeg Oroszországot éltette, és népszavazás kiírását követelte a térség státusáról. Eközben az orosz védelmi miniszter telefonon egyeztetett amerikai kollégájával. Moszkva aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre jobban növeli katonai aktivitását Oroszország határainál. Ezúttal Észtországba érkeztek amerikai katonák hadgyakorlatra. Kedden Japán is vízumkorlátozást rendelt el 23 orosz személy ellen. Kína viszont inkább párbeszédet sürget a szankciók helyett.
Egy tank fordul be egy oroszbarát barikád mögé Szlovjanszkban. A kelet-ukrajnai városban a szakadárok már páncélosokkal járőröznek az utcákon, amelyeket feltehetően az ukrán hadseregtől zsákmányoltak. Az aktivisták – tucatnyi más kelet-ukrajnai városhoz hasonlóan – hetek óta megszállva tartják a középületeket, és az oroszlakta keleti régiók függetlenségét követelik.
A városon kívül szintén tankok várakoznak, ezek azonban már az ukrán hadsereg lánctalpasai. A katonák körbevették a várost, egyelőre azonban nem indítottak támadást a szeparatisták ellen.
Eközben újabb kelet-ukrajnai városban foglaltak el Moszkva-barát tüntetők a megyei adminisztrációs épületeket. Luhanszkban jól láthatóan civilek játszották a főszerepet: több ezres tömeg gyűlt össze az épület előtt, amely kórusban éltette Oroszországot. A demonstrálók amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, állami státust az orosz nyelvnek és referendum megtartását a megye státusáról.
Az kérdéses, biztosít-e majd nagyobb önállóságot az új ukrán alkotmány a keleti megyéknek. Az új alaptörvényt május végéig szeretné elfogadtatni az ukrán kormány, amelynek fő célja a területi egység fenntartása.
Eközben az orosz védelmi miniszter telefonon egyeztetett amerikai kollégájával. Moszkva ugyanis aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre jobban növeli katonai aktivitását Oroszország határainál.
A NATO az elmúlt hetekben számos hadgyakorlatot tartott Kelet-Európában, és újabb egységeket helyezett át a térségbe. Az Északatlanti Szövetség vezetése tagadja az orosz vádakat. „Úgy gondoljuk, hogy a lépéseink arányosak, és megfelelnek a megváltozott biztonsági helyzetnek. Nagyon világost jelzést adunk, hogy a NATO elkötelezett a régió iránt, és ezeket a lépéseket nem lehet fenyegetésként tekinteni” – szögezte le Adrian Bradshaw tábornok.
Moszkva ezt vitatja. Vlagyimir Putyin több alkalommal is felrótta már a NATO-nak, hogy megszegte a német egyesítéskor tett ígéretét, és keleti irányba is bővítette a katonai szövetséget. Ma már az összes kelet-európai állam tagja a NATO-nak – Ukrajna kivételével. Az orosz elnök szerint pedig a terjeszkedésre Moszkvának válaszolnia kellett.
