– A Budapesti Katonai Ügyészség praxisában még nem volt ilyenre példa – kezdte sajtótájékoztatóját Hegedûs Antal dandártábornok. A Budapesti Katonai Ügyészség vezetõje elmondta, hogy költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerûen elkövetett vesztegetés bûntettének megalapozott gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, mely a mai napon vádemeléssel zárult – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet a Hír Televízió élõben közvetített.

– A vesztegetés az egyik legnehezebben bizonyítható bûncselekmény – mondta el Hegedûs. A nehézségek ellenére komoly eredményt sikerült felmutatni – tette hozzá. Egy parkolóban történt tettenéréssel és elfogással indult az ügy, melyet részletes feltárás követett. Több ezer oldalnyi bûnügyi irat keletkezett, melyhez több tízezer oldalnyi melléklet tartozik, melyek azok a szerzõdések és jogi relevanciával bíró iratok, amik a bûncselekmény tárgyát képezik.

Néhány hét munka után körvonalazódott, hogy a bûncselekményt az elkövetõk bûnszervezetben követték el. Az ügyészi munka eredménye több ügyben 18 fõ megvádolása volt, azonban két fõ a bizonyítékok alapján nem kapcsolódott a bûnszervezethez, ezért ügyüket elkülönítették. Ellenük már 2010 novemberében megtörtént a vádemelés.

Katonai vezetõk érintettek

A vádirat körülbelül 50 oldalnyi terjedelmû, és érinti a Magyar Honvédség négy tábornokát, több tényleges, vagy már nyugállományban lévõ fõtisztjét és tisztjét is. Az az összeg, amely bûnös úton, tehát vesztegetéssel került a vádlottakhoz, a vádirat és a bizonyítékaink szerint meghaladja a 200 millió forintot. A nyomozás adatai szerint a megvádolt katonák 5-8-10 százalékot kértek vissza a vállalkozóktól a szerzõdéses megbízás díjából, de az is elõfordult, hogy fix összegben állapodtak meg velük. A bûnszervezetet az egyik vállalkozó dobta fel.

A bûnszervezet

Waltner Rolland katonai ügyész szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy mennyi pénzt tesznek zsebre, és ezekbõl milyen saját költségeket finanszíroznak.

„Volt egyfajta megállapodás a vádlottak között, hogy mindenki idézõjelben a saját területét intézi, tehát bizonyos vállalkozókkal tart kapcsolatot, és az onnan befolyt korrupciós pénzt nem magának tartja meg, hanem azt a vádlottak egy közös kalapba berakják, és abból osztják el a részükre járó pénzt” – mondta el Waltner Rolland. A katonai ügyész kiemelte: „Viszont ami számomra is megdöbbentõ volt, a vádlottak eldöntötték, hogy a korrupciós pénzekbõl létrehoznak egy úgynevezett költséget, vagyis a beszedett pénzek mindenkori 20 százalékát elkülönítették, és ebbõl finanszírozták a saját költségeiket, mely kiterjedt az éttermi számlák kiegyenlítésétõl a kisebb szereplõk lefizetéséig.”

Nem derült ki, miért nem kérdezték Juhászt

Az ügyészségi sajtótájékoztatón kérdezni nem lehetett, így továbbra se tudni, hogy a katonai ügyészségi nyomozók miért nem hallgatták ki tanúként Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert. A most megvádolt tisztek egyike ugyanis feltáró nyomozati vallomásában azt állította, hogy a kenõpénzekbõl legalább egyszer Juhász Ferenc is részesült, akinek egy whiskys dobozban adtak át 4 millió forintot. (lm)

hírTV

„Ilyenre még nem volt példa a katonai ügyészség praxisában” (+videó)

Továbbiak a témában

Műsorzóna

TOP 5

Látta már? / Video ajánló

Műsoraink

A HírTV mai műsorai