Könnygázt kellett bevetni több török városban is az ellenzéki képviselők őrizetbevétele elleni tüntetésen. A tömegoszlatáskor több személyt őrizetbe vettek. A résztvevők az ellen tiltakoztak, hogy a török hatóságok hajnalban tizenegy politikust elfogtak, köztük a kurd Népek Demokratikus Pártja két társelnökét is. Ez a párt rendelkezik a harmadik legnagyobb frakcióval az ankarai törvényhozásban. Vezetőiket azzal vádolják, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott, szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal állnak kapcsolatban. Hét embert helyeztek előzetes letartóztatásba, köztük a párt frakcióvezetőjét is. A politikusok közölték, nem adják fel a demokráciáért folytatott harcukat.
„Selahattin Demirtas szeretné, hogy ezt a levelet megosszam a nyilvánossággal. A kormány és az elnök által végrehajtott támadás egy újabb szakaszához érkeztünk. Barátaim és én is továbbra is ellenállunk ennek a törvénytelen akciónak. Szeretnénk, hogy mindenki tudja, ragaszkodunk az emberek szabadságharcához, a demokráciához és a békéhez” – tolmácsolta az őrizetbe vett egyik pártvezető üzenetét a politikus ügyvédje.
A tüntetésekkel egy időben robbantásos merényletet hajtottak végre a délkelet-törökországi Diyarbakir rendőrőrsénél, ide szállítottak több politikust is. A város több pontján tűzharc is kitört. Elkövetőként a Kurdisztáni Munkáspárt és az Iszlám Állam is jelentkezett.
Péntek délelőtt és este hosszabb ideig a hatóságok blokkolták a közösségi portálokat, és lassították a világháló adatforgalmát is.
A washingtoni Fehér Ház szóvivője a demokráciát félti a történtek miatt. „Az Egyesült Államok mélységesen aggódik amiatt, hogy a török kormány ellenzéki képviselőket vett őrizetbe, és korlátozta az internet-hozzáférést. Blinken külügyminiszter-helyettes török kollégájának világossá tette, hogy amikor demokráciában választott képviselők ellen jogi eljárást indítanak, azt úgy kell kezelni, hogy erősítse az emberek bizalmát a jogállamban. Az internet korlátozása szintén a török demokráciába és gazdasági jólétbe vetett bizalmat ássa alá” – hangsúlyozta John Kirby.
Törökországban júniusban lépett hatályba a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás, erre hivatkozva vehették őrizetbe a politikusokat.
Szombaton elrendelték az egyik ellenzéki napilap főszerkesztőjének és nyolc munkatársának a letartóztatását is. Őket még a hét elején fogták el, különböző bűncselekmények, propagandatevékenység gyanújával, ezeket állítólag a július 15-ei puccskísérlet vezetőjének tartott Fethullah Gülen muzulmán hitszónok, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt nevében követtek el. A korábbi főszerkesztőt azért börtönözték be, mert a lap tavaly államtitkokat hozott nyilvánosságra arról, hogy Törökország szíriai lázadókat támogat.
„Az újságírást és az emberek információhoz való jogát tették félre. Ezt a bíróság tette meg. Ha részletesen megnézik a letartóztatási papírokat, kiderül, a kilenc újságírót nem vádolják konkrét bűncselekménnyel, csak a munkájuk végzésével. Főcímeket, napi cikkeket és kinyomtatott történeteket sorolnak fel a letartóztatásuk indokaként. Lehetetlen erre azt mondani, hogy törvényes döntés” – mondta Sezgin Tanrikulu, a Köztársasági Néppárt képviselője.
Az ankarai hatóságok a nyári puccsban való részvételre hivatkozva 170 különféle médiumot zártak be, több mint 100 ezer közalkalmazottat bocsátottak el az állásából, 37 ezret pedig őrizetbe vettek.
