Péntek hajnalban török rendőrök rontottak be a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) társelnökének lakásába. Az intézkedés miatt feldúlt politikus nem volt hajlandó elolvasni a hatósági végzést, jogtalannak nevezte az egyenruhások lépését. Az esetről amatőr felvétel készült, aminek a rendőrök vetettek véget.
Nem úszta meg az őrizetbevételt a HDP másik vezetője sem. A hatóságok ráadásul a párt parlamenti képviselőjét is elfogták. Sajtóértesülések szerint azzal vádolják őket, hogy kapcsolatban állnak a terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárttal, amely 1984 óta folytat fegyveres harcot a kurd önrendelkezésért. „Azokat, akiket megválasztottak, csak egy másik választással lehet leváltani. Senki nem ellenezheti ezt. De természetesen azoknak a választott képviselőknek, akik terrorizmusba keverednek, meg kell fizetniük tettük árát” – mondta Binali Yildirim kormányfő.
Az érintettek tagadják a vádakat, és politikai lépésnek tartják az intézkedést. „Ez már nem a képviselőinkről szól, nem a Népek Demokratikus Pártjáról. Ezzel Törökországot akarják polgárháborúba sodorni. Ezt elutasítjuk” – mondta Ayhan Bilgen, a HDP szóvivője.
A mentelmi jogot egy júniusban hatályba lépett törvény törölte el, így lehetett őrizetbe venni a képviselőket.
Az eset után néhány órával gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Diyarbakirban, annál a rendőrőrsnél, ahová a parlamenti képviselőket vitték. A támadásban többen meghaltak vagy megsebesültek, köztük sok civil.
A képviselők őrizetbe vétele ellen Ankarában és Diyarbakirban is az utcán tiltakoztak. A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők megfékezésére.
A kurd párt politikusainak esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török–kurd konfliktust, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban újult ki az ország délkeleti részén. A több mint három évtizede tartó konfliktus negyvenezer életet követelt.
A Népek Demokratikus Pártjának van a harmadik legnagyobb frakciója az ankarai parlamentben, a kormány elleni nyári puccskísérletet elítélte, de így sem kerülte el a hatósági fellépést. Országszerte több mint hatvanezer embert elbocsátottak, húszezret őrizetbe vettek a politikai nézetei, esetleges kapcsolatai miatt.
