A konzervatívok elnökjelölt-állító választásának első fordulójában a francia állampolgárok 44,1 százaléka adta le voksát. Azok vehettek részt, akik aláírtak egy nyilatkozatot, hogy jobboldali értékeket vallanak, és a szavazás megszervezésére befizettek két eurót.
„Az emberek sokkal nagyobb számban érkeztek ebédidő után, és ez kitartott a szavazókör bezárásáig. Még este hétkor is a szavazókörökben voltak, ezért egy kicsit később kellett zárnunk, mint ahogy terveztük, mert sokan már bent voltak. Tehát azt mondhatom, hogy magas volt a részvétel” – közölte Olivier Le Quéré választóköri elnök.
A második fordulóba az első két legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt jutott tovább. Az összesítés után kiderült: a korábbi köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy nem vehet részt a vasárnapi második körben, mert a harmadik helyen végzett a szavazatok 20 százalékával.
„Ahogy mindig is tettem a politikai pályám során, kiálltam az értékeimért, tűzzel, szenvedéllyel álltam ki amellett, amiben hiszek, és kizárólagosan Franciaország érdekeit tartottam szem előtt. Nem sikerült meggyőznöm a szavazók többségét. Elfogadom és megértem azt, hogy más politikusra vágynak a jövőben, nem rám” – közölte Sarkozy.
A korábbi elnök elismerte vereségét, és arra kérte szavazóit, hogy a második fordulóban a legtöbb voksot begyűjtő Francois Fillont támogassák, aki az ő miniszterelnöke volt öt évig. Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal, amely jelentős megszorításokat ígér, a közszférában félmilliós leépítést, és a harminckilenc órás munkahét visszaállítását irányozza elő. A politikus minimálisra csökkentené a bevándorlást, és a jelenleginél jobb viszonyt alakítana ki Oroszországgal.
„Hatalmas energia szabadult fel körülöttünk. Azok támogattak, akik fel akarják emelni Franciaországot, és akik büszkék arra, hogy megmondják az igazat. Van remény, és ez a remény hatalmas erővel bukkant fel Franciaország-szerte, ellentmondva minden előrejelzésnek” – nyilatkozta Fillon.
A második fordulóbeli ellenfele, Alain Juppé a szavazatok 28,4 százalékát szerezte meg. „A szemben álló eszmék harca elkezdődik. Méghozzá holnap kezdődik el. Az első forduló meglepetés volt, jövő vasárnap, ha önök is úgy akarják, ahogy én, újabb meglepetést okozunk” – üzente a volt külügyminiszter és kormányfő.
A szavazásnak jelentős tétje van, mert a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az utóbbi években. A jobboldali elnökjelölt így jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban.
A jelöltek vonzereje döntött az előválasztáson, nem pedig a politikai programok – értékelte Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A szakember szerint a jelöltek ígéretei között csak árnyalatnyi különbségek voltak, például mindegyikük azt képviselte, hogy erőteljesen fel kell lépni a bevándorlás árnyoldalaival szemben. Soós Eszter Petronella úgy véli, hogy Nicholas Sarkozy népszerűségén a korrupciógyanús ügyei sokat rontottak.
„Sokkal inkább személyiségkérdésről lehet szó, nem pedig programkérdésről, hiszen a jobboldali jelöltek között árnyalatnyi különbségek vannak. Sarkozy az elnöki személyiséget korábban sem tudta rendesen megjeleníteni, és azt hiszem, hogy a kampányban sem találta el a hangot. Bizonyos Sarkozy-szavazók elindulhattak Fillon felé, elindulhattak más, kisebb jelöltektől is szavazók. Az utolsó egy-két hétben – ezt a közvélemény-kutatók már érzékelték, és nagyon jelentős Fillon-növekedést mértek – ez öngerjesztő folyamatot indíthatott be, és ez további szavazatot terelhetett a Fillon-táborba” – értékelt a szakértő.
