

Már 270 ezer rohingja menekült el a mianmari erőszak elől a szomszédos Bangladesbe. A két hete kirobbant összecsapásoknak több mint ezer halálos áldozata van. Az ENSZ sürgős cselekvésre szólította fel a nemzetközi közösséget.
Ők már menekültnek születtek: a mindössze pár napos rohingja ikrek kosárban érkeztek egy túlzsúfolt bangladesi táborba, több ezer másik gyermekkel együtt. A muszlim népcsoport tagjai közül azonban sokan nem élték túl a mianmari katonák elöli menekülést.
Mianmar nem ismeri el állampolgárokként a több mint 1 milliós rohingja kisebbség tagjait, a régóta az országban élő népcsoportot bangladesi illegális bevándorlókként kezelik. De az igazi pokoljárásuk két hete kezdődött: augusztus 25-én rohingja fegyveresek támadtak mianmari rendőrökre, ezután a kormány bosszúhadjáratot indított. A hivatalos közlés szerint a hadsereg és a buddhista milíciák csak a felkelők ellen harcolnak, de a rohingja menekültek beszámolói szabályos népirtásról és teljes falvak megsemmisítéséről szólnak.
Az ENSZ szerint már tarthatatlan a helyzet, a nemzetközi közösségnek közbe kell lépnie. „Az ENSZ menekültügyi hivatala megerősítette, hogy mostanáig 270 ezer ember menekült a mianmari erőszak elől Bangladesbe az augusztus 25-i események óta” – közölte Leonard Doyle, a szervezet szóvivő.
A mianmari kormány verziója szerint maguk a rohingják gyújtották fel a saját házaikat – a BBC helyi tudósítója viszont saját szemével látta, ahogy egy buddhista fegyveres csoport porig égetett egy rohingja települést.
Mianmart az egész muszlim világ próbálja jobb belátásra bírni, Indonéziában több nagyvárosban is az utcára vonultak a rohingják védelmében. „Felszólítjuk a mianmari kormányt, hogy párbeszéddel, ne pedig elnyomással kezeljék a problémákat. És azt akarjuk, hogy a rohingják kapjanak állampolgárságot” – hangoztatta egy indonéz muszlim tüntető.
A mianmari kormányfő, a Nobel-békedíjas Ang Szán Szu Csí korábban maga is a délkelet-ázsiai katonai junta áldozata volt, és összesen 15 évet töltött házi őrizetben, de most nem hajlandó kiállni a rohingják mellett: a népirtásról szóló beszámolókat álhírnek minősítette, és szerinte kormánya mindent megtesz a vérontás megfékezéséért.
„Vigyáznunk kell az állampolgárainkra, vigyáznunk kell mindenkire, aki az országunkban van, ha állampolgár, ha nem. Ez a feladatunk, és minden tőlünk telhetőt megteszünk. Persze az erőforrásaink nem igazán megfelelőek ehhez, de mi mindent megteszünk, hogy mindenki megkapja az őt megillető törvényes védelmet” – nyilatkozta a mianmari kormányfő.
Szu Csít a szintén Nobel-békedíjas Desmond Tutu, a dél-afrikai apartheid elleni harc egyik vezetője is bírálta, és azt üzente neki: „Ha a hallgatás az ára a politikai felemelkedésednek, az bizony túl nagy ár.”