Van-e még európai jövője a balkáni országnak?
Történelmi lehetőséget puskáztak el a macedónok a hétvégén. Más olvasat szerint nem engedték, hogy politikusaik különalkukat kössenek a fejük fölött a hazájukról. Vasárnap az ország nevének megváltoztatásáról tartottak népszavazást, de az érvénytelen lett.
A Görögországgal fennálló, majdnem három évtizedes névvita rendezése Macedónia NATO- és EU-csatlakozásának első számú feltétele lenne. A görögök szerint ugyanis északi szomszédjuk nem viselheti ugyanazt a nevet, amit Makedónia görög régió, Athén ugyanis attól tart, hogy a macedónok a névvel együtt ezt a területet is maguknak követelik majd.
Az évekig tartó egyeztetések végén a felek nyáron abban állapodtak meg, hogy az ország új neve Észak-Macedónia lesz – ha erre a lakosság is áldását adja. A névváltoztatásról rendezett népszavazáson a résztvevők több mint 90 százaléka igent mondott, a gond az, hogy csak a választásra jogosultak csupán alig több mint egyharmada járult az urnákhoz, a referendum így érvénytelen lett.
Milyen megoldása lehet a macedón névvitának? Van-e még európai jövője a balkáni országnak? Erről beszélgetett Maráczi Tamás műsorvezető a Globál vendégeivel, Ördögh Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusával és Kalcakosz Tamással, a Balkaninfo főszerkesztőjével.
Tekintse meg a teljes adást:
