A magyar kormánypártokat is soraiban tudó Európai Néppárt reggeli közleményében viszont óva intett, mondván: a hangzatos „klímavészhelyzet” kifejezés helyett valódi jelentőséggel bíró intézkedésekre van szükség. – Mielőbb cselekednünk kell, de nincs okunk a szükségállapot kihirdetésére – írták.
Az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke, a liberális Pascal Canfin üdvözölte a döntést. – Az első kontinens vagyunk, amely döntött a klímavészhelyzetről. Végre teljesítjük a polgárok elvárásait! – írta a Macron-párt EP-képviselője.
Lapunk nemrég megírta, hogy az Európa-szintű klímavészhelyzet kihirdetésének inkább szimbolikus jelentősége van, jövő hétfőn ugyanis ENSZ-klímacsúcs veszi kezdetét Madridban. Jelenleg a világ 25 országának közel 1200 közigazgatási egységében van érvényben környezetvédelmi szükségállapot. Az uniós országok közül többek között Írországban, Máltán és Ausztriában döntöttek már hasonlóan. A Demokratikus Koalíció EP-képviselői időközben jelezték: petíciót indítanak azért, hogy a magyar kormány is hirdesse ki a klímavészhelyzetet. Ismert, Budapest vezetése ezt az önkormányzati választások után röviddel már megtette.
