David Webb: A szocializmus bevezetése a BLM valódi célja
Addig nem nyugszanak, míg le nem rombolják a jelenlegi Amerikát és be nem vezetik a szocializmust – fogalmazott David Webb, a Fox News újságírója, a The David Webb Show legendás műsorvezetője az Axióma által rendezett webkonferencián. Az afroamerikai származású újságíró a Black Lives Matter mozgalomról és annak globális hatásáról is beszélt.
A mai napig sokat emlegetik amerikai konzervatív körökben azt a tavaly januári interjút, amelyet a CNN liberális televíziós csatorna egyik elemzője készített David Webbel, a Fox News afroamerikai származású, konzervatív politikai szakértőjével. Az amerikai álhírgyár egyik vezető orgánumának számító CNN műsorvezetője, a szintén afroamerikai származású Areva Martin rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozta magát, ugyanis a Webbel készített interjúja közben – az érvekből kifogyva – azzal vádolta meg alanyát: nem lát ki a saját buborékán, hiszen ő is a „privilegizált fehér emberek” csoportját gyarapítja.
Az élő adásban közvetített beszélgetésben ekkor Webb természetesen a beszédpartnere tudomására hozta: maga is afroamerikai származású, így elég ostobaság őt azzal vádolni, hogy a fehér férfiak privilegizált pozíciójából tekint a társadalmi kérdésekre.
A BLM a szocializmus bevezetéséért és nem George FLoydért harcol
A közügyekről folyó vitáknak és a közös gondolkodásnak teret adó Axióma nevű digitális közéleti tér csapatának most sikerült elhozni a magyar közönség számára is David Webb bölcs gondolatait és tapasztalatait egy webkonferencia által. Az interjú során a Fox News legendás újságírója a rendőri túlkapás következtében elhunyt George Floyd ügyével, illetve a Black Lives Matters (BLM-) mozgalomnak az egész Egyesült Államokra kiterjedt pusztító hatásával kapcsolatban úgy fogalmazott:
ez már nagyon régen nem George Floydért folytatott harc.
Ez mind már nem a történtek feldolgozása. A rendőrség leszerelése, a BLM utcai tevékenysége, a politikusok hallgatólagos vagy hangos, akár nyíltan szocialista állásfoglalása, mint például amit a Seattle-i önkormányzat egyik tanácstagja is hangoztatott, aki szerint addig nem nyugszanak, míg le nem rombolják a jelenlegi Amerikát és be nem vezetik a szocializmust. Erről szól ez az egész
– fogalmazott Webb.
Mint kifejtette, a BLM-mozgalom, illetve a támogatóik igazi célja, hogy a lakosság számos rétegét felhasználja a bőrszín illékony ügyében, ahelyett hogy tennének valamit ott, ahol rossz rendőrtisztek és rendfenntartók tevékenykednek. Márpedig erre van a jogrendszerünk, de ők inkább az egész társadalmat a feje tetejére állítják.
Webb szerint Amerikának határozottabban el kellene utasítani mindezt.
Ezt nem tűrhetjük tovább, miközben azt mondogatjuk magunknak, hogy nyugalom, majd csak lesz valahogy. Vissza kell ütnünk.
– fogalmazott az újságíró.
Nem szabadna beszennyezni a jogrendszert
Arra a kérdésre, hogy az amerikai alkotmány fegyvertartásra vonatkozó második kiegészítése vajon mennyire befolyásolja a rendőri tevékenységet, Webb elmondta: a fegyvertartás kérdése abszolút párhuzamba állítható a jelenleg az Egyesült Államokban dúló indulatokkal. Mint rámutatott, bár jellemzően az első és a második alkotmánykiegészítés kapja a legtöbb figyelmet, amikor az amerikai alkotmányról van szó, a negyedik és az ötödik rögzíti a védelmet a törvénytelen házkutatás és a tulajdonfoglalás ellen. A Bill of Rights (az első tíz módosítás együttesen; magyarul: jognyilatkozat – a szerk.) ugyanis kimondja: az amerikaiak hisznek egy olyan jogrendszerben, ami mindenkié, és nem lehet, illetve nem szabadna beszennyezni azt senki részéről.
Webb rámutatott: 293 millió törvényesen birtokolt fegyvere van Amerikában a demokratáknak, a republikánusoknak, a libertariánusoknak összesen. A fősodratú média szeretné az egész helyzetet a rendszerszintű rasszizmusra fogni. Ahhoz azonban, hogy rendszerszintű rasszizmusról beszéljünk, annak társadalmi elfogadottságára lenne szükség. Hozzáfűzte: Amerikában a rendőrség vagy a teljes végrehajtó hatalom oldalán összesen és minden szinten nyolcszázezer rendfenntartó dolgozó áll, akik csak tavaly 375 millió alkalommal kerültek interakcióba a lakossággal, kezdve a tűzesetektől a családon belüli erőszakon át a rablásokig és a gyilkosságokig.
Ezek az interakciók nem a feketék rendőrök általi rendszerszintű meggyilkolásáról szólnak, mégis, ha incidens történik egy fehér rendőr és egy fekete ember között, azonnal ilyen, a George Floydhoz hasonló ügyet generálnának belőle. De mi van akkor, ha éppen egy fekete vagy egy latin rendőr keveredik hasonló helyzetbe?
– tette fel a kérdést Webb. Mint rámutatott: ilyen esetekben a fősodratú média már általánosít, s pusztán kék egyenruhásokról beszél.
Domináns narratívák
A narratív rendszer gyorsan átalakul, egyfajta mozgó kapuként használva azt. A közösségi média, a Facebook és a Twitter pedig megtöbbszörözi ezeknek a diskurzusoknak a hatását. Ha nagy volumenű hollywoodi sztár vagy mondjuk Barack Obama egykori elnök, vagy más politikai szereplők kezdeményezik és viszik ezt a narratívát, akkor az még nagyobbra duzzad
– mutatott rá David Webb.
