A hírt Kevin Farrell bíboros, a camerlengo jelentette be: "Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell tudatnom Szentatyánk, Ferenc halálát. Ma reggel, 7:35-kor Róma püspöke visszatért az Atya házába. Egész életével az Urat és az Ő Egyházát szolgálta. Arra tanított minket, hogy az evangélium értékeit hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg, különösen a legszegényebbek és a legkitaszítottabbak felé. Az Úr Jézus igazi tanítványának példája iránti végtelen hálával ajánljuk Ferenc pápa lelkét a háromságos egy Isten irgalmas szeretetébe."
A Magyar Nemzet így fogalmaz Ferenc pápa halála kapcsán:
"Pápának elődje, XVI. Benedek 2013. február 28-i lemondását követően választották meg: pápai nevének a Ferencet választotta Assisi Szent Ferenc tiszteletére.
III. Gergely óta Ferenc pápa volt az első nem európai, aki a katolikus egyház élére került, továbbá ő volt az első jezsuita egyházfő.
2021. szeptember 7-én érkezett először Budapestre Ferenc pápa, akkor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist mutatta be.
Ferenc pápa már 2019-ben is találkozott a magyarsággal, június elsején a közösség egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén, Csíksomlyón mutatott be szentmisét.
2023-as látogatása során felidézte, hogy először az 1960-as években találkozott magyarokkal Chilében, tanulmányai alatt.
Hozzátette: Buenos Airestől mintegy húsz kilométerre volt egy iskola, melyet havonta kétszer meglátogatott, ezt követően került kapcsolatba először az Argentínában élő magyarokkal. Felelevenítette azt is, hogy egymás közti beszélgetésüket nem értette, ám két szót tisztán értett, ezek pedig a gulyás és a Tokaj szavak voltak. Ferenc pápa, mikor arról kérdezték, milyen nyelven beszélt budapesti látogatása során: általában németül vagy angolul beszéltem. A magyar nyelvet Magyarországon kívül nem beszélik. Csak a mennyországban, mert azt mondják, örökké tart megtanulni – mondta. Magyarországról többször is elismerően nyilatkozott Ferenc pápa. Egyik nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sok értéke van a magyaroknak: mély az ökumenizmus iránti érzék (nyitás más vallások felé, azok elfogadása és tisztelete), erős az ökológiai tudatosságuk, illetve kiemelt kormányzati szempont a gyermekvállalás támogatása és a család fontossága.
Ferenc pápa több alkalommal fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt a Vatikánban és Budapesten is találkoztak. A szentatya és a magyar kormányfő hagyományosan évente találkoztak 2021 óta, beszélgetéseik középpontjában a béke, a családok védelme, a környezetvédelem és az ökumenizmus kérdései álltak.
Az egyházfő 2021. szeptember 12-én a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János akkori köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel. 2021-ben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében látogatott Budapestre a katolikus egyházfő.
Ferenc pápa Orbán Viktorral történő második találkozójára 2022. április 21-én került sor, amikor a miniszterelnök a Vatikánba látogatott, hogy magánkihallgatáson fogadja őt a szentatya. Orbán Viktor akkori vatikáni látogatása a 2022-es választásokat követően az első hivatalos külföldi útjának számított.
2023. április 28-án Budapesten találkozott a miniszterelnökkel a katolikus egyházfő, majd a szentatya 2024. decemberében is találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a vatikáni VI. Pál teremben, akkor a magyar miniszterelnök békemissziójának keretében.
A Vatikán és Magyarország között több kérdés kapcsán is egyetértés alakult ki, mely közös prioritásokról is szóltak az audienciák az elmúlt évek során. A katolikus egyházfő és Orbán Viktor találkozásainak kiemelt témái a béke, a családok védelme és támogatása, valamint a környezetvédelem voltak.
A katolikus egyházfő 2024-ben, Karikó Katalint BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki.
A kinevezés után a Szentszék sajtóközpontja közleményében azt hangsúlyozta, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki.
A Pápai Életvédő Akadémia 1994-ben alakult, és bioetikai kérdésekkel foglalkozik, melyek középpontjában az élet védelme szerepel. Az akadémia legfeljebb hetven tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre."
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Shutterstock
