Csillagászati kutatásokért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Az illetékes bizottság indoklása szerint Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer központjában.

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeg felét Penrose kapja, a másik felén Genzel és Ghez osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban a megszokottnál szerényebb körülmények között.

Andrea Ghez: A fekete lyukakat nehéz megérteni, ez teszi őket vonzóvá

A fekete lyukakat nagyon nehéz megérteni, ez teszi őket olyan vonzóvá - mondta Andrea Ghez, miután a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden bejelentette, hogy két tudóstársával együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat.

Az 55 éves amerikai kutató Reinhard Genzel német fizikussal osztozik a díj egyik felén, a másik felét pedig a brit Roger Penrose kapja. Mindhárman a fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő eredményeikért részesülnek az elismerésben.

A bejelentést követően Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez.

Andrea Ghez mindössze a negyedik nő Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963) és Donna Strickland (2018) után a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeinek sorában. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nagyon komolyan veszi ennek felelősségét, és reméli, arra inspirál fiatal nőket, hogy a fizikát válasszák. "Sok örömmel járó terület. És ha valakinek szenvedélye a tudomány, nagyon sokat érhet el."

Martin Rees brit királyi csillagász a 89 éves Roger Penrose-t méltatva azt mondta, az oxfordi professzor indította el az általános relativitáselmélet kutatásának reneszánszát az 1960-as években, és Stephen Hawkinggal közreműködött az ősrobbanásról és a fekete lyukakról szóló bizonyítékok megerősítésében. "Penrose és Hawking többet tett a gravitációról szerzett ismereteink elmélyítéséért, mint bárki más Einstein óta" - idézte őt az AP amerikai hírügynökség.

"Sajnos ez a díj túlságosan későn jött ahhoz, hogy Hawking is részesülhessen az elismerésben" - tette hozzá, utalva arra, hogy Hawking 2018-ban halt meg, és a Nobel-díjat posztumusz nem ítélik oda.

Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer középpontjában. Ez a képződmény, amely a galaxis szívében meghatározza a csillagok pályáját, a jelenlegi elméletek szerint nem lehet más, mint egy nagytömegű fekete lyuk.

MTI