Én, mint egy aggódó magyar állampolgár, aki hisz a felelős közéleti diskurzus erejében, mélységesen elítélem Majka legutóbbi, a debreceni Campus Fesztiválon előadott „Csurran, cseppen” című dalának zárójelenetét, amelyben egy fiktív ország, Bindzsisztán korrupt miniszterelnökének „fejbelövését” imitálta. - olvasható a Facebook megosztásban.
Ez a performansz nem csupán ízléstelen és felelőtlen volt, hanem egyenesen veszélyes üzenetet küldött egy olyan társadalomban, ahol a politikai megosztottság már amúgy is mély sebeket ejtett. Azok, akik ezt az előadást rendben lévőnek tartják, vagy akár támogatják, vakon szemet hunynak a tett mögött rejlő súlyos következmények felett, és hozzájárulnak a gyűlöletkeltés és az erőszak normalizálásához.
Kezdjük azzal, hogy Majka, mint milliók által követett közéleti szereplő, nem teheti meg, hogy a „szabad művészet” mögé bújva következmények nélkül provokáljon. A „fejbelövés” szimbolikája, különösen a közönség „mocskos Fidesz” skandálása közepette, egyértelműen a magyar kormány ellen irányult, amit a kormánypárti média is azonnal felismert, párhuzamot vonva Bindzsisztán és Magyarország között. Ez nem szatíra, hanem nyílt uszítás, amely egy pillanat alatt átlépte a művészi kifejezés határait.
Gondoljunk csak bele: egy olyan világban, ahol nemrégiben valós merényletek történtek politikai vezetők ellen – elég Donald Trump vagy Robert Fico esetére utalni –, hogyan lehet felelőtlenül játszani az erőszakot imitáló képekkel? Majka tettével nem csupán a saját hitelességét ásta alá, hanem veszélyes precedenst teremtett, amely könnyen félreérthető, és a legrosszabb ösztönöket ébresztheti fel a közönségben.
Még felháborítóbb Majka arrogáns reakciója, amelyben a történteket puszta „gegként” bagatellizálta, mondván, nem szorul magyarázatra. Ez a hozzáállás nemcsak a felelősség teljes hiányát mutatja, hanem azt is, hogy Majka nem érti, vagy nem akarja megérteni a platformja súlyát. Egy művész, aki fiatalok százezreire van hatással, nem teheti meg, hogy ne mérlegelje szavai és tettei következményeit. Ha egy ilyen performansz egyetlen emberben is erőszakos gondolatokat ébreszt, vagy tovább mélyíti a társadalmi szakadékot, akkor az már nem művészet, hanem rombolás. És pontosan ezt tette Majka: ahelyett, hogy építő kritikával vagy valódi művészi mondanivalóval állt volna elő, olcsó provokációval hergelte a közönséget.
Azok, akik ezt az előadást támogatják, és a „művészi szabadság” zászlaja alatt mentegetik, szintén bűnrészesek ebben a felelőtlen játékban. A művészi szabadság nem azt jelenti, hogy bárki bármit megtehet következmények nélkül. Koncz Zsuzsa találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a művészetnek nem elég szabadnak lennie, hanem mélységgel és költői értékkel is bírnia kell. Hol van a mélység egy olyan performanszban, amely erőszakot imitál, miközben a közönség gyűlölettel teli skandálásba kezd? Azok, akik szerint ez „csak egy poén”, figyelmen kívül hagyják, hogy a társadalmi feszültségek közepette egy ilyen tett nem vicc, hanem gyújtózsinór egy már amúgy is puskaporos hordó mellett.
Különösen aggasztó, hogy Majka és támogatói figyelmen kívül hagyják a fiatal generációkra gyakorolt hatást. A mai fiatalok, akik a közösségi médián keresztül isszák magukba a közéleti tartalmakat, könnyen félreérthetik az ilyen performanszokat, és azt a következtetést vonhatják le, hogy az erőszakos retorika elfogadható válasz a politikai nézeteltérésekre. Ez nem csupán morálisan elfogadhatatlan, hanem hosszú távon a társadalmi béke rombolója is. Ha nem állítjuk meg ezt a tendenciát, akkor egy olyan jövő felé sodródunk, ahol a párbeszéd helyét az erőszakos szimbolika és a gyűlölet veszi át.
Ezért kérek mindenkit, aki egyetért velem, hogy emelje fel a szavát: nem tűrhetjük, hogy a közéleti szereplők felelőtlen provokációval tovább mérgezzék a társadalmunkat! Majka és támogatói tévednek, ha azt hiszik, hogy ez a performansz ártalmatlan szórakozás volt. Ez egy figyelmeztetés, hogy a művészetet és a platformot felelősséggel kell használni. Arra kérem az olvasókat, hogy gondolkodjanak el: milyen üzenetet küld egy olyan előadás, amely erőszakot imitál, és milyen jövő vár ránk, ha ezt normálisnak fogadjuk el? Álljunk ki a felelős, építő diskurzus mellett, és mondjunk nemet az ilyen veszélyes provokációkra!
Írta: Egy aggódó állampolgár, aki hisz a társadalmi összefogás és a felelős kommunikáció erejében
Forrás: Facebook
Fotó: Facebook
