A lap rámutatott, a Tisza Kisköre-alsótól lefelé soha nem volt olyan alacsony vízállású, mint most: a lelet megtalálásakor a mérce Tiszaroffnál 283 centimétert mutatott. Ez a szélsőséges állapot kínált lehetőséget arra, hogy a folyó homokos medréből előkerüljön a lelet.
A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyelemmel kíséri a vízügyi adatok változását, és célzottan keresett olyan helyszínt, ahol a rekordalacsony víz szabadíthat fel fosszíliákat.
A férfi feleségével és négy gyermekével érkezett a Tiszához, ahol a tiszasülyi strandtól gumicsónakkal keltek át a tiszaroffi oldalra, itt a folyó sodrása egy homokfélszigetnél lelassul, és a hordalék lerakódik. Ez volt az a hely, ahol rábukkantak a hatalmas csontdarabra.
Mint azt a szoljon.hu megtudta, a lelet egy gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) 5. vagy 6. hátcsigolyája lehetett. A szakember mérései szerint a csont szélessége több mint 30 centiméter, a háti nyúlványból ugyan hiányzik egy 10–15 centiméteres rész, de így is lenyűgöző a mintegy 60 centiméter méretű csigolyacsont.
A csigolyán különös vágásnyom is látható. Ez akár egy hajólapát okozta sérülés is lehet, de az sem zárható ki, hogy egy évezredekkel ezelőtti emberi eszköz hagyta rajta
– magyarázta a kutató.
Fotó: Krizsán Sándor
