A határvédelem, a családjog, a médiaszabályozás és az oktatáspolitika egyaránt olyan területek, amelyek hagyományosan a nemzetállami döntéshozatal körébe tartoztak. Az uniós bíróság ezekben az ügyekben egyre aktívabb szerepet vállal, ami már a nemzeti szuverenitás határait feszegeti.
Az európai értékviták egyre gyakrabban a bíróságokon dőlnek el, így olyan kérdésekben is európai szervezetek mondják ki a végső szót, amelyek korábban tagállami hatáskörbe tartoztak. Az Európai Unió Bíróságának döntései kötelezőek, és bár az egységes jogértelmezést szolgálják, egyben felvetik a kérdést, mennyi tere marad a nemzeti döntéseknek. Az Mathias Corvinus Collegium konferenciája azt vizsgálta, miként kerülnek politikai és társadalmi ügyek egyre inkább jogi szintre, és ez hogyan hat a szuverenitásra.
A migráció ügye jól mutatja ezt a folyamatot. Magyarország a tranzitzónák miatt 200 millió eurós bírságot és további napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot kapott. A bíróság szerint ez jogsértés volt, míg a magyar álláspont szerint a határvédelem nemzeti hatáskör, amelybe külső fórumok nem avatkozhatnak bele.
