Bemutatták Demeter Szilárd Rendhagyó Hazaszótárát a XXI. Század Intézetben
Rendhagyó hazaszótárt írt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A kötetet a XXI. Század Intézetben mutatták be. A valahol szabadsága – Rendhagyó Hazaszótár című könyv szembeállítja a nemzeti szabadságot a bárhol szabadságával. Amíg utóbbi lényegében a hontalanság szinonimája, addig a valahol szabadsága a nemzeti közösséghez tartozást jelenti.
„Magyarnak lenni ma politikai állásfoglalásnak számít” – írja legújabb könyvében Demeter Szilárd. A Székelyföldön született író, filozófus szerint ez az, amivel az anyaországi magyarság csak most szembesül, azonban a kisebbségi létben szocializálódott magyaroknak erről évtizedes tapasztalata van. A szerző, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója művében szembeállítja a nemzeti szabadságot a bárhol szabadságával. Amíg utóbbi lényegében a hontalanság szinonimája, addig a valahol szabadsága a nemzeti közösséghez tartozást jelenti.
A kötetet G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója méltatta:
„Ebben a műben van egy rejtett szótár, amely a szülőföldről, a hazáról, a hazatérésről szól, nekem ezek a legerősebb érzelmi motívumok a könyvben; hogy mit jelent a szülőföld, a hazatérés problémája. Demeter Szilárd nem akar csak okoskodni, csak a rációra hivatkozni, hanem van benne érzelem, amit én hazaszerelemnek fordítanék le.”
Ferkó Dániel történész, újságíró a többi között arról kérdezte a szerzőt, G. Fodor Gábort és Békés Mártont, a XXI. Század Intézet igazgatóját, hogy korunkban milyen létkérdések feszítik a magyarságot, és hogy mit jelent ma magyar szemmel nézni a világra. Békés Márton a könyv egyik tételmondatával kezdte válaszát:
„Amerikai bárki lehet, de indiánnak születni kell. Ez egy atomsűrűségű mondat, ezt a mondatot nem lehet tovább hasítani, viszont mindent rá lehet építeni. Valamiért ez a magyar kultúrában neuralgikus pont. Itt a Szilárd valami mélyen magyart nagyon eltalált. Ezt a mondatot, mint a tengerből egy igaz gyöngyöt felhozta nekünk.”
Demeter Szilárd rámutatott: a világszabadság és a magyar szabadság egymást kizáró fogalmak. Előbbi ugyanis sem biztonságot, sem jogokat nem tud szavatolni polgárai számára.
„Ha nem az értéksemleges állampolgárok közössége, akkor mi az a politikai közösség, ami képes számomra szavatolni az emberi jogokat, illetve az emberhez méltó életet. Erre Szent István óta a válasz a nemzet, a nemzeti közösség. Ez az a közösség, aminek a határaiig közösséget tudunk vállalni mindenféle ügyben a nemzetünk más tagjaival.”
– fejtette ki a szerző.
Borítókép: Facebook.com/xxiszazadintezet
