A karcsúsítás 3400 ember állását érintené. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint a létszámcsökkentést részben az üres álláshelyek megszüntetésével akarja elérni a kormány, mivel négy éve létszámstop van a hivatalokban, a nyugdíjba vonulók helyett sem vettek fel új embereket. Lázár János kancelláriaminiszter múlt csütörtökön jelentette be, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében 73 kormányzati háttérintézményre kerülhet lakat, az intézkedéssel 6000 állami dolgozótól válnának meg.
„Jelenleg járási és megyei szinten is létszámhiány van. A kormány most nem az okot, hanem az okozatot szünteti meg. Nem azt látjuk, hogy a jogszabályok egyszerűsödtek volna, hogy az irányításban lévő problémák megoldódtak volna, hanem hogy azokat teszik felelőssé ezért a bürokráciáért, akik erről a legkevésbé tehetnek: a bürokratákat. Ezt egyszerűsíteni kizárólag ott lehet, ahol létrehozták: a parlament és az irányítás szintjén” – nyilatkozta Boros Péterné.
Az egészségügyi szakjogász szerint nem lesznek szakértők az ellátórendszerben, ha az intézmények egy részét a minisztériumokba olvasztják. Sinkó Eszter azt mondta: attól tartanak, hogy ezentúl nem szakmai alapon, hanem határidők alapján fogják ellenőrizni az intézményeket. Hozzátette: reméli, hogy a kormány felülvizsgálja az egészségügyi intézmények megszüntetésére vonatkozó terveit.
„A szakmai szempontok általában egy minisztérium életében kevésbé játszanak szerepet, ott a határidők betartása az elsődleges, és csak azon kérdéseket feszegetik, hogy vajon megfelelően szűkre szabott keretekkel dolgoznak-e az intézmények. Holott egy önálló intézménynél a szakszerűségnek van létjogosultsága. Az ott létrejött szakértői szigetek még megmaradtak, miközben a minisztériumból a szakértők jelentős része épp azért távozott, mert a munkálatok kiszámíthatatlanná váltak, és a politikai befolyás roppant erős” – fogalmazott az egészségügyi közgazdász.
