Magyarországon húszezren méhészkednek, a piac telített. „Ennek az az oka, hogy a mezőgazdaság jelentős része, főleg az állattenyésztés nem igazán működik, és emiatt sok állattenyésztésben dolgozó ember elkezdett méhészkedni. Aztán a munkahelyvesztés miatt a városiak egy része is. A fiatal agrármérnökök, mert ezerrel működnek az agráregyetemek” – mondta Cserényi Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese.
A magyar méz értékesítését évek óta nehezíti a rossz minőségű importáru, a méhészek tavaly többször is demonstráltak. Az eddig vizsgált 35 mintából hatban mutattak ki kínai mézet, amely nem más, mint ipari méz. A kínai eredetre nem utal semmi az üvegen, a csomagoláson csak annyit tüntetnek fel, hogy a méz uniós és unión kívüli méz keveréke.
„Ha Magyarországon meg tudjuk azt csinálni, hogy a címkéken jelezni kell a keverési arányt, és le tudjuk vetetni a boltok polcairól a keverék mézeket, és ha hamis mézek kerülnek forgalomba, akkor azokat is, akkor országon belül már javul a helyzet” – jelentette ki Nyerges József, az OMME Fejér megyei alelnöke.
A méhészek szerint az Európai Unióba 100-150 kamionnyi méz érkezik hetente Kínából.
