„A népszavazás intézménye nem ördögtől való ebben a kérdésben, uniós kérdéskört érintően, mert más országokban is előfordul” – fogalmazott Trócsányi László. 2005-ben Franciaországban az uniós alkotmányról, 2008-ban Írországban a lisszaboni szerződésről is népszavazás döntött, idén pedig a britek szavaznak uniós tagságukról – sorolta a nemzetközi példákat az igazságügyi miniszter.
„Álláspontunk szerint a kérdés, amit a kormány megfogalmazott, igazságos és jogszerű” – szögezte le. Azt Trócsányi László is elismerte, hogy az Országgyűlés önállóan is meghozhatná a szükséges jogszabályokat, a miniszter szerint azonban fontos, hogy a kabinet erős legitimációt kapjon a választóktól. „Ez egy olyan jelentőségű kérdés, amelynél szükség van arra, hogy erős legitimációs döntés szülessen. Egész Európát foglalkoztatja ez a kérdés. Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nem helyes, hogyha a népet nem kérdezzük meg” – fejtette ki.
Trócsányi László hozzátette: a kérdés nem alaptörvény-ellenes, mert nem nemzetközi, hanem uniós jogot érint. Az esetleges népszavazás időpontjáról már készített számításokat a Nemzeti Választási Iroda.
„A legkorábbi időpont az 2016. június és a legkésőbbi pedig 2017. február” – mondta el Pálffy Ilona, az NVI elnöke. Az viszont biztos, hogy a népszavazás nem lesz olcsó. „Négy- és hatmilliárd közötti egy népszavazás. Ez nyilván, hogy szavazólapfüggő, tehát itt, mivel várhatóan egy szavazólapról lesz szó, ezért ez lényegesen csökkenti a költségeket” – tette hozzá.
A kvótaügyi népszavazás körül kialakult vitában a volt igazságügyi miniszter, aki jelenleg az Európai Bizottság tagjaként dolgozik, nem nyilvánított véleményt. Navracsics Tibor annyit elmondott: Brüsszel tudomásul veszi majd a szavazás eredményét.
– Azaz, hogyha van egy sikeres népszavazás kvótakérdésben, akkor ehhez fog igazodni az Európai Bizottság?
– Akkor nyilvánvalóan ezt meg kell nézni, hogy ez az esetleges eredmény és az a vélemény hogyan illeszkedik az európai uniós jogrendbe, illetve az egyébként Magyarország által is aláírt és elfogadott egyezményekbe és megállapodásokba.
Navracsics Tibor szerint növelheti az ügy politikai érzékenységét, ha a visegrádi országok közül többen nem tesznek eleget a kvótáknak, azt azonban nem lehet előre megmondani, hogy mi lesz erre a brüsszeli válasz – tette hozzá a magyar EU-biztos.
