„Bizonyos áruházak tekintetében nem volt annak kontrollja, hogy ebből, biciklipumpát vettek, vagy élelmiszerre költötték.” Több mint 4 évvel ezelőtt indokolta így a kormány a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását. Az intézkedés gyakorlatilag azt jelentette, hogy adókedvezményeket kizárólag Szép-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén lehetett igénybe venni Magyarországon, ami kizárt minden más, nem magyar céget a piacról.
A magyar modell az Európai Unió bíróságán ezért el is bukott. „Ami a bíróságnak, illetve az Európai Uniónak és az Európai Bizottságnak e tekintetben fontos, hogy ez az öt jogszabálysértés orvoslásra kerüljön, ha ez nem történik meg, akkor a bizottság, aki egyébként a bíróság ítéletének a végrehajtását ellenőrzi, később adott esetben egy újabb eljárás keretében már pénzügyi szankciók kiszabását is kérheti” – mondta el Lehóczki Balázs az unió bíróságának szóvivője.
„Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje” – fogalmazott Kovács Zoltán. Vagyis szociális okokból volt fontos az új rendszer – érvel a kormányszóvivő. Az Erzsébet utalványok bevételeiből ugyanis máig több mint negyedmillió rászoruló gyerek üdülését biztosította az állami társaság. A 2016-ra meghirdetett programok meg is maradnak, azokra Kovács Zoltán szerint megvan a pénz. A cafeteria-rendszert viszont módosítja a kormány az uniós kifogásoknak megfelelően.
„A kormány természetesen tárgyalni fog a kérdésről megvizsgálja a különböző lehetőségeket. Reményeink szerint a kormányinfón csütörtökön ezzel kapcsolatban már több információval is tudunk szolgálni, és egy olyan rendszert fogunk létrehozni, amely egyrészt meg fog felelni az európai jogrendszer, illetve az Európai Unió működésének és követelményeinek, de tiszteletben tartja a magyar emberek érdekét” – fejtette ki Kovács.
A hazai munkáltatók körében azonban már most bizonytalanságot okoz az uniós bíróság döntése. Azt mondják: ha a kormány végül úgy dönt, hogy növeli a Szép-kártya adóterheit, akkor nem biztos, hogy a cégek érdekeltek lesznek cafeteriát biztosítani a dolgozóiknak.
„Ha nem tud elég bért adni egy vállalkozó, akkor azt mondja a munkavállalójának, hogy jó, de tudok adni étkezési hozzájárulást, Szép-kártyát vagy nyugdíjbiztosítást, de ha folyamatosan rontják a kondíciókat, és a helyzet bizonytalan, márpedig bizonytalan, akkor előbb-utóbb a vállalkozások ezt megelégelik, és azt mondják, hogy köszönjük szépen, ebből az intézményrendszerből nem kérünk. Na ezt kéne elkerülni” – mondta el Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A hazai cafeteria-piacról kiszorult külföldi utalványozó cégek egyelőre nem kommentálják a döntést, megvárják amíg a magyar kormány ellen korábban indított kártérítési perek lezajlanak.
