Hatékonysági kritériumokkal vissza kellene vágni bizonyos kiadásokat, úgymond „zárójelbe tenni” – takarékosabbá tett államról beszélt a Számvevőszék elnöke a kormány kedvenc tanácsadó cége, a Századvég konferenciáján. A hatékonyság javításával érvelt Domokos László akkor is, amikor tavaly nyáron azt javasolta a kormánynak, hogy emelje meg a többségi állami tulajdonú cégek vezetőinek fizetését. A kabinet meg is fogadta a tanácsot, és bruttó 5 millió forintra emelte a 2010-ben bevezetett 2 milliós bérplafont.
A magasabb bérrel elvárások is járnak, szabályosság, eredményesség, gazdaságosság – olvasható a kormányhatározatban.
„Ezt elvi szinten a kormányhatározat meg is fogalmazza, például a korrupció elleni küzdelmet is részévé tette ennek a feltételrendszernek. Ezt mi üdvözöljük, elkezdtük ellenőrizni, most dolgozzuk ki a feltételrendszerrel kapcsolatban, hogy az egész komplexitásában egy állammenedzsment megújulásnak a tartalmi, minőségi feltételei hogyan érvényesülnek. Ez a következő évnek a feladata lesz, a Számvevőszék ellenőrizni fogja ezt, a vállalatvezetőknek akár 2 millió alatt, akár 2 millió felett van a fizetésük” – jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
A cégvezetői fizetések megemelését a Költségvetési Tanács elnöke nem kifogásolja. „Ez politikai gondolkodás, hogy a fizetéseket milyen szinten húzzák meg, de azt is szeretném mondani és ez is tényszerűen így van, hogy a gazdaságban ezektől az állami cégektől, hogyha ugyanazt a hatékonyságot várjuk el, mint egy magáncégtől, akkor a magáncéggel azonos teljesítmények elvárásához magáncéggel azonos fizetések kapcsolódnak” – fogalmazott Kovács Árpád.
Az állami menedzserek maguk gazdálkodják ki az esetenként milliókkal megemelt fizetésüket.
„Azok a szektorok, amelyekben ilyen állam intézmények, vállalatok működnek, és amelyek munkavállalóinak bére nagyjából a piaci bérekkel versenyzik, ott helyes, hogyha a kormány úgy dönt, hogy egy plafont átlép, és lehetővé teszi azt, hogy egy piaci szektorhoz hasonló jellegű jövedelmek alakuljanak ki. Ez semmiféle plusz forrást nem igényelt, nem kellett sem a tartalékból, sem máshonnan ezt a pénzt odaadni. Ezt a cégek működése, a cégek eredményes gazdálkodása teszi lehetővé” – vélte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A kormány egyelőre nem összesítette, hogy az állami cégvezetők közül kinek mennyivel nőtt a havi fizetése. A MÁV viszont már közzétette honlapján, hogy az elnök-vezérigazgató januártól 5 millió forintot keres. Dávid Ilona helyetteseinek bére nem változott.
