Nem sikerült bocsánatkérésre késztetnie Biszku Béla egykori kommunista belügyminisztert azoknak az újságíróknak, akik 2009-ben forgattak vele dokumentumfilmet.
„Én ezt nem forradalomnak tartom, ellenforradalomnak.” – Biszku – egy évvel később – még attól sem riadt vissza, hogy a Duna televízió egyik adásában ellenforradalomnak nevezze az 1956-os eseményeket. Ezért a Jobbik 2010-ben a kommunista bűnök tagadása miatt, majd 2012-ben kommunista és emberiesség ellenes bűncselekmények elkövetése miatt tett ellene feljelentést. Az ügyészség fél évi nyomozás után gyanúsította meg a megtorlások egyik irányítóját: „A gyanúsítás az a Btk. 166 szakasz 1. bekezdésbe ütköző és 2. pontja szerint minősülő: több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A cselekmény büntetési tétele maximálisan kiszabható életfogytiglani szabadságvesztés” – közölte Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész.
Az első tárgyalási napon Biszku megtiltotta, hogy kép és hangfelvételek készüljenek róla. Védője pedig azt kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró járjon el. Magyar Gábor a tárgyalás időzítését is aggályosnak tartotta. „Helytelennek tartom azt, hogy egy választási kampányidőszakban tárgyalunk egy ennyire politikailag exponált ügyet, mert óhatatlanul az a benyomás keletkezik a külső szemlélőben, hogy egyfajta politikai tevékenységet végez a bíróság” – közölte Magya Gábor, Biszku Béla védője.
Első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték Biszku Bélát, de 2015 nyarán, másodfokon mindezt hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. A törvényszék azonban a megismételt eljárásban felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, valamint a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól: „Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös” – indokolt Steiner Gábor, a Fővárosi Törvényszék bírája.
Így Biszkunak végül nem kellett börtönbe vonulnia. Az ítélet sem emelkedett jogerőre, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. A 94 éves volt belügyminiszter haláláról az Index számolt be először, a portál értesüléseit a Mazsihisz szeretetkórházának igazgatója erősítette meg. Biszku Béla volt az egyetlen olyan kommunista vezető, akit az 1956-os sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltás után bíróság elé állítottak.
