Lassan talán végre a saját vizüket ihatják
A két dél-békési kisvárosban, Újkígyóson és Medgyesegyházán nem sikerült első nekifutásra javítani az ivóvíz minőségén. A hibát kijavították, a szolgáltató a laboreredményekre vár. A térség országgyűlési képviselője Simonka György. A politikus egy olyan cégben tulajdonos, amelynek gazdálkodása miatt költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
Egy-két éve fejezték be az ivóvízminőség-javító programot Újkígyóson. A dél-békési kisvárosban, ahogy a térség számos településén, túl sok az arzén a vezetékes vízben. Az ötezer lelkes településen új kutakat fúrtak, korszerűsítették a csőhálózatot és a víztisztító technológiát. A minőségjavító programot jórészt uniós pénzből finanszírozták. A vezetékes víz nem lett jobb tőle, mondják a helyiek.
„Több kartonnal hordtuk az ásványvizet, mivel főzésre és ivásra alkalmatlannak találtuk a vizet, sokszor még fürdésre is gondolkodóba ejtett, hogy belemenjünk a vízbe, vagy ne menjünk bele” – fogalmazott egy helyi lakos.
Újkígyóson nem azt a vizet isszák, amelynek a tisztítására százmilliókat áldoztak. A hálózatba máshol kitermelt víz kerül.
„Ez a víz, amit vásárolni kénytelen a társaság, ez jelentős többletköltségbe kerül, amit majd valamilyen módon, vagy a társulásnak, vagy a városnak, vagy az álláspontom szerint, hibásan teljesítő kivitelezőnek meg kell, hogy térítsen” – nyilatkozta Nagy Béla György, a Dél-békési Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke.
A csapból heteken belül helyi víz folyhat.
„A hiba forrását megtalálták, és maga a hiba elhárításra került. Ezen a héten megtörténtek az utolsó fertőtlenítések, valamint a mintavételezés is, hétfőre várjuk azokat a laboratóriumi eredményeket, amelyek a sikerességét igazolják. Ezután még megerősítő mintázásokra lesz szükség, várhatóan a hónap második felében viszont már teljes kapacitással tudjuk üzemeltetni a technológiát” – ígérte Virányi István, a Gyulai Közüzemi Kft. főmérnöke.
Az újkígyósinál lényegesen zsírosabb falat volt a dél-alföldi ivóvízminőség-javító program, amely jórészt szintén Békés megyei településeket érintett. A több tízmilliárdos beruházást kormánykedvenc építőipari cégek nyerték. A munkával nem mindenki volt elégedett – mondja Szarvas városának egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
„A kivitelezésnek a milyensége, rengeteg lakossági panasz volt, felbontották a bejárókat, nem építették vissza. Személyesen tudom, az enyémet sem építették vissza, ahol lakom, de az egyik szomszédét se. Utána meg már, mikor mindenki megcsinálta, akkor próbáltak valamit javítani rajta. Én úgy tudom, hogy rengeteg lakossági panasz volt. Elhúzódott, nem igazán reagáltak rá, nagyon nehezen lehetett az önkormányzatnak érdeket érvényesíteni velük szemben” – emelte ki Gajdos Attila, a Jobbik szarvasi szervezetének elnöke.
A dél-alföldi vízszolgáltató szerint az új rendszer megfelelően működik.
„Mindenhol szinte ugyanazok a technológiák épültek. Itt, ahol arzénmentesítés van, túl sok technológiai nem létezik erre. Ezek általában hasonló technológiák. Sőt, vannak olyan levédett technológiák, olyan beszállítók, akik különböző helyekről ugyanazokat a technológiákat telepítik. Itt nem is a technológiai függvénye inkább a dolog, hanem nagyon függ a nyers víztől is, és függ ez a kivitelezési fegyelemtől” – magyarázta a Hír TV-nek Szeverényi György, az Alföldvíz Zrt. műszaki igazgatója.
Ha a vezetékhálózatokat összekötnék, a Romániához tartozó Aradról olyan ivóvizet lehetne importálni Békés megyébe, amely tisztítás nélkül is fogyasztható.
