2018-tól az állam átvállalja az első nyelvvizsga díját
A mindenkori minimálbér negyedéig téríti meg az állam az első nyelvvizsga díját 2018-tól. Ha valaki nem egyszerre teszi le a szóbeli és az írásbeli vizsgát, annak csak a második részvizsgáját fizeti a költségvetés. A parlamenti választások évében induló programra több mint 9 milliárd forintot szán a kormány 2020-ig.
„Ha más európai országgal hasonlítom össze – most jövök például Szlovéniából –, azt kell mondjam, hogy Magyarországon nem beszélnek olyan folyékonyan angolul, mint ott.”
„Az éttermekben és a kocsmákban jól beszélnek, de például a taxisofőr egyáltalán nem beszélt angolul. De megoldottuk.”
A két külföldi turista tapasztalata általánosan igaz a magyarok nyelvtudására. Magyarország sereghajtó ezen a téren az Európai Unióban. Egy felmérés szerint a 25 és 64 év közötti magyarok harmada beszél idegen nyelvet. Az uniós átlag ennek majdnem a kétszerese. 2018-tól az állam átvállalja az első nyelvvizsga díját 35 éves korig. A támogatás a mindenkori minimálbér negyede. Ez most több mint 30 ezer forint, ami éppen fedezi a komplex középfokú vagy a komplex felsőfokú vizsga átlagos díját.
„Az első ingyenes nyelvvizsga egy jóindulatú és jó irányba mutató lépés, de hát körülbelül olyan, mintha azt írnánk ki, hogy akciós nyelvtudás 15 százalék kedvezménnyel. Ez nyilván jó arra, hogy felhívja a figyelmet, némi motivációt ad, de azt a problémát a legkevésbé sem oldja meg, hogy a magyar középiskolákban végző diákok körülbelül fele úgy fejezi be az oktatást, hogy ott, az iskolában a közelébe se jut el – és ez nem rajta, nem az ő kemény vagy nem kemény tanulásán múlik –, közelébe se jut el a felvételihez 2020-tól megkövetelt nyelvtudásnak” – fejtette ki Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
2020-tól középfokú nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi nélkül nem lehet bekerülni a felsőoktatásba. A papír nem garancia a tényleges nyelvtudásra – mondta egy nyelvtanár.
„Nagy baj a magyar rendszerrel szerintem, hogy követeljük a B2-es nyelvvizsgát, de nem mindig van mögötte tudás. Mert ha te ma lenyelvvizsgázol, akkor nem biztos, hogy három év múlva a munkahelyeden tudsz angolul beszélgetni és ügyeket intézni. Ez olyan, mint a KRESZ-vizsga, ha megtanulod a könyvet, akkor még nem tudsz vezetni” – fogalmazott Bogdán Miklós, az Euro English Nyelviskola vezető tanára.
Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a sikeres egyetemi felvételinek a nyelvvizsga lesz az egyik feltétele. Az alapvető jogok biztosa úgy érvelt, hogy kiszorulnak a felsőoktatásból azok, akik a közoktatásban nem kaptak megfelelő nyelvoktatást. Ugyanez a gond azzal, hogy az állam a diploma megszerzését nyelvvizsgához kötötte” – mondta a Pécsi Tudományegyetem Anglisztika Intézetének tanára.
„A felsőoktatás semmit nem tesz hozzá a diákok nyelvi fejlesztéséhez. A felsőoktatás csak elvár a diplomához egy középszintű nyelvvizsgát, vagy bizonyos diplomákhoz emelt szintűt, vagy bizonyos diplomákhoz két nyelvvizsgát anélkül, hogy bármit hozzá tenne. Ha például a tárgyakat tanítanák idegen nyelven, angolul vagy németül, mint az összes nemzetközi diáknak, akkor valószínű, hogy a diákok abból is profitálnának” – véli Nikolov Marianne.
Az elmúlt években a kormány diplomamentő programot indított, amely felemás eredményt hozott, a jelentkezők fele tette le a nyelvvizsgát.
