Uniós forrás nélkül is megállná a helyét a tokaji borvidék
Tizenöt éve a világörökség része a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék. A jubileumot szakmai konferenciával ünnepelték Hercegkúton. A 27 települést érintő fórumon az ezeréves szőlőkultúra történelmi jelentősége mellett szó esett a jövő feladatairól is. A térség országgyűlési képviselője szerint a cél az, hogy 2020-ra európai uniós támogatás nélkül is versenyképes és jövedelmező legyen a bortermelés hazánkban.
A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék 2002-ben került fel a világörökségi listára. Az UNESCO azokat a természeti vagy kulturális kincseket jelöli így, amelyek megóvása és fenntartása kiemelkedő jelentőségű a következő generációk számára. A Zempléni-hegység délkeleti lábánál fekvő borvidék 27 települése közül Hercegkúton ünnepelték a világörökséggé nyilvánítás tizenötödik évfordulóját.
„Mindannyian örültünk a címnek. Az euforikus hangulat az, ami legjobban jellemezte a településeket. Bizakodtunk, reménykedtünk, hogy lesz pénz a világörökségi helyszínek megóvására, megmentésére, lesznek fejlesztések. A kezdeti évek sajnos nem ezt tükrözték, nem ezt hozták, viszont amióta polgári kormánya van Magyarországnak, azt gondoljuk, hogy törődik Tokaj-Hegyaljával, törődik a világörökségi helyszínekkel, és ez nemcsak szóban, hanem tettekben is megmutatkozott” – mondta Rák József, Hercegkút polgármestere.
A 15 éves jubileum alkalmából rendezett szakmai napot Stumpf István, Hercegkút díszpolgára nyitotta meg. Az alkotmánybíró szerint a közösség sokat tett azért, hogy a tokaj-hegyaljai örökség a fiatal generációk által is kézzelfogható legyen.
„Azt gondolom, hogy kevés ilyen ember van, aki egy faluból elindulva látta a világot, és azt hiszi, hogy továbbra is ez a falu a világ közepe. Most, hogy bejárta a vidéket, bejárta a külföldet is, azt gondolja, hogy ez olyan szépség, és meg is kapja hozzá a rangot a pincesorral és az örökséggel. Nagyon büszke vagyok, és gyakran jövök vissza, ha tehetem” – fogalmazott.
A térség országgyűlési képviselője szerint a kormány és az Európai Unió nyújtotta támogatásokat úgy kell felhasználni, hogy az valóban a borvidék fejlesztését szolgálja.
„Feladatunk a fent említett források megvalósításával olyan pályára állítani Tokaj-Hegyalja szőlészet borászatát, turizmusát, idegenforgalmát, hagyományos iparát és az abból élő vállalkozásokat, hogy azok 2020 után az uniós források nélkül is megállják a helyüket a hazai és uniós versenyben, és növeljék a térség gazdasági és népességmegtartó erejét” – fejtette ki Hörcsik Richárd.
Tokaj-Hegyalja borvidékként 1737 óta élvez védettséget. A térség volt a világ első zárt borvidéke, amely olyan, legalább ezeréves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely változatlan formában maradt fenn napjainkig.
