Az újabb Ratkó-korszakra még várni kell

„Annyira bőgtem, hogy nem tudtam senkit sem felhívni! Sikerült!” – idézte fel Skrabski Fruzsina, aki ma már boldog anyuka. Három éve adott életet egy kislánynak, Lujzinak. Az út azonban hosszú és küzdelmes volt, amíg eddig eljutottak. A mélyen katolikus hívő filmes tíz éven keresztül próbálkozott férjével, de nem született természetes úton gyermekük. Több alternatív megoldást is kipróbáltak, végül a lombik mellett döntöttek.

A győri megyés püspök augusztus 20-i szentbeszédében a meg nem született embriók miatt ítélte el a lombikbébiprogramot. „Ezek megfogant emberi életek. Ezek, ha továbbra is adva lettek volna számukra az életföltételek, akkor egészen biztosan nem bogárnak, nem lónak, nem vízilónak születtek volna, hanem embernek, az megfogant emberi élet, annak az elpusztítása pedig szörnyűséges bűntett, olyan, mint egy abortusz” – jelentette ki Veres András.

A püspök megszólalása jókora indulatokat kavart, hiszen hónapok óta lehetett tudni, hogy a népességfogyást aggodalommal figyelő kormányzat több forrást szán a lombikbébiprogramra.

„Az állami ellátás könnyen lehet, hogy drágább, mint a magánellátás” – ezt már a nemzetközi hírű Kaáli Intézet alapítója mondja. 25 éves fennállásuk alatt 26 ezer gyerek született a közreműködésükkel. Évente 1200-1300 gyerek megszületéséhez járulnak hozzá az 1700-ból.

„Ha az állami centrumok állami pénzből fejlesztenek, akkor az adófizetőknek nemcsak a lombikbébi-kezelés finanszírozását kell kifizetniük, hanem a fejlesztés költségeit is” – jelentette ki Kaáli Géza.

A kormány a viták és KDNP-s nyomásra úgy döntött, az átláthatóság kötik a források biztosítását. A lombikbébiprogram államosítása nem burkolt cél. Erre lehet példa, hogy a Kaáli Intézet debreceni telephelyét év végéig fel kell számolni, mert az egyetem nem hosszabbította meg a szerződésüket, ehelyett saját klinikájukat ajánlják a pároknak.