Kínzások, megaláztatások, kényszermunka - emlékezett az ország
A vészkorszakok történetét meg kell ismerni, hogy soha többé ne legyen hatalmuk a diktatúráknak emberirtásra – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára Budapesten, a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Pécsett nemzetközi konferenciát tartottak az emléknapon, Csömörön a kommunizmus ukrán és albán áldozataira is emlékeztek. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét emléknappá.
Áldozatok és hozzátartozóik, közéleti méltóságok képviselői, kormánypárti képviselők emlékeztek a 700 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rab és kényszermunkás emléknapján tartott megemlékezésen a fővárosban, az egykori szovjet állambiztonság épületénél. „Akik visszatértek az embertelenség világából, akik megrendülten gyászolják szeretteiket és akik döbbenten hallgatják a visszaemlékezők megaláztatásának, megkínzásának történeteit, tegyenek tanúságot az igazságról. Ez ma a dolgunk a világban” – nyilatkozta Vargha Tamás államtitkár.
Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő szerint kettős mércét alkalmaz a nyugat: amíg Hitler gyilkosságait elítéli, Sztálinét igyekszik a szőnyeg alá söpörni. „Ma már egy óvodában is tudják az olvasni-írni nem tudó emberpalánták, hogy „a magyar hatóságok hivatalos közreműködésével szedték össze a zsidónak minősülő személyeket a II. világháború vége felé, és erre nincs bocsánat. Mindez valóban így helyes, csak kicsit hiányos, ugyancsak magyar hatóságok közreműködésével vittek el a Szovjetunióba bírósági ítélet nélkül, csak gyanú alapján osztályidegennek minősített hazafiakat, és ebben a magyar hatóság segédkezett” – fogalmazott a politikus.
Pécsett nemzetközi konferenciát tartottak az emléknapon, a témát kutató magyar történészek mellett német, orosz, szlovák és román szakemberek is előadást tartottak. Páva Zsolt polgármester azt mondta, azért fontos beszélni az áldozatokról, mert az elhurcoltak közül már csak kevesen élnek. „Én tisztelettel szeretném megköszönni minden ebben kutakodónak, ebben búvárkodó történésznek és amatőr historikusnak azt a tevékenységét, hogy ezeket az utolsó pillanatban lévő lehetőséget megragadta, és próbálja, próbálják összerakni azokat a cserepeket, cserépdarabokat, amelyekből egy egész kép talán kialakítható” – hangsúlyozta.
A halálra éheztetettekre emlékeztek
Csömörön az 1932–33-ban halálra éheztetett több millió ukránra emlékeztek a Gloria Victis emlékhelyen. A holdomor idején azokat kivégezték, akik öt kalászt gyűjtöttek a mezőn. „Ez volt a büntetés az ukránoknak azért, hogy meg merték tartani a nemzeti öntudatot, a büntetés, az éhhalál, a lassú éhhalál ezért járt, mert az ukránok nem fogadták el a szocialista és kommunista rezsimet” – mondta Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke.
Az emléknapon Albánia nagykövetével együtt felavatták a kommunizmus albán áldozatainak emléktábláját. Az országban több ezer embert öltek meg vagy éheztettek halálra.
