Az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát
Bár forintban kapták a kölcsönt, devizában adósodtak el a hitelesek, így az árfolyamkockázatot is nekik kell viselni – ezt mondta ki hétfői döntésével a Kúria.
Érvényesek a devizaalapú hitelszerződések. Nem sért jogszabályt, és jó erkölcsbe sem ütközik, hogy az adós egymaga viseli az árfolyamkockázatot – ezt a legfőbb bírói fórum mondta ki a nagy érdeklődéssel várt jogegységi határozatában. A Kúria érvelése szerint az adósok saját pénztárcájukat nézték, amikor az olcsóbb devizakölcsönt választották a forinthitel helyett, ezért a későbbi árfolyamváltozás terheit nekik kell viselniük. A legfőbb bírói fórum kimondta azt is, hogy a devizahiteles perekben a bíróságoknak arra kell törekedniük, hogy érvényessé nyilvánítsák az adós és a bank közötti szerződést – ezt tette egyébként nyáron maga a Kúria is egy precedensértékűnek tartott ügyben. Az egyoldalú szerződésmódosítások megítélésével a Kúria megvárja az Európai Unió Bíróságának határozatát.
„A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan jó erkölcsbe, nem uzsorásszerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés, a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő, előre nem látható egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia” – fogalmazott Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.
Felháborodva fogadták
A devizahitelesek nevében fellépő civil szervezetek felháborodva fogadták a döntést. Tagjaik spontán utcai demonstrációba kezdtek, végigvonulva Budapest belvárosán. Ők továbbra is úgy gondolják, hogy a devizaalapú hitelszerződés hibás pénzügyi termék. Szerintük a jogegységi határozat után nem maradt más megoldás, mint politikai döntéssel rendezni a devizakölcsönök ügyét.
Kérdezni nem lehetett
A bankszövetség a jogegységi határozat maradéktalan végrehajtására kéri tagjait. Az érdekképviselet főtitkára azt hangoztatta, hogy bírósági döntéseket soha nem véleményeznek. Később mégis úgy fogalmazott, hogy sok nyitott kérdést és jogi próbálkozást lezárt a Kúria határozata. Kovács Levente azt is mondta: álláspontjuk szerint a legfőbb bírói fórum megerősítette, hogy a pénzintézetek eddigi magatartása jogkövető volt. A főtitkár egy előre megírt közleményt olvasott fel, kérdezni nem lehetett tőle.
Csalódás, hibáztatás, nyomásgyakorlás
A Fidesz csalódott a Kúria döntése miatt, de még kivár, a baloldali ellenzék a kormányt hibáztatja, a Jobbik pedig utcai nyomásgyakorlásra készül a választási kampányban.
„A legfőbb bírói testület is a mai döntésével a bankok oldalára állt” – mondta Rogán Antal. Csalódott a Fidesz a Kúria döntése miatt, az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében a kormánypárt frakcióvezetője azonban még várja a testület állásfoglalását.
– Ez a döntés egyértelműen azt mondja ki, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük. Én azonban hozzátenném azt, hogy nemcsak az fontos kérdés, hogy mit döntött ma el a Kúria, hanem az is, amit nem döntött el. Szeretnénk tanulmányozni a részletes ítéletet, ugyanis ebből a döntésből nem derül ki, hogy foglalkozott-e, és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Mind a két kérdés olyan, ahol meggyőződésünk szerint a bankok egyértelműen megkárosították a divizahiteleseket – folytatta Rogán.
A Jobbik is hasonlóan gondolja, de a radikális párt a kormányt is hibáztatja.
– A Jobbik a legkeményebben visszautasítja mind a Kúria döntését, mind pedig a kormány halogató, időhúzó taktikáját, és kilátásba helyezzük azt is, hogy ha nem lesz ebből nagyon rövid időn belül döntés – márpedig úgy látjuk, hogy erre sajnos nincs esély –, akkor egy országos demonstrációt fogunk szervezni annak érdekében, hogy kikényszerítsük a kormányzatból a devizahitelesek védelmét, mert látható, hogy ezt a csoportot a bankok önkényének odalökték, kiszolgáltatták – szögezte le Volner János frakcióvezető-helyettes.
Az LMP saját törvényjavaslatának napirendre vételét sürgeti. Ebben megtiltanák a közjegyzői okiraton alapuló kilakoltatásokat, és azt is, hogy a pénzintézetek adósságbehajtó cégekre ruházhassák a követeléseiket. „Továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy a bíróságok döntéseit nem kommentáljuk. Viszont a mai jogegységi döntés még sürgetőbbé teszi azt a javaslatot, amit Ertsey Katalin és Vágó Gábor néhány hónappal ezelőtt már benyújtottak a Háznak” – mondta Schiffer András.
A Bajnai Gordon-féle Együtt–PM Szövetség nem tartja helyesnek, ha pártok minősítik a Kúria döntését. Ők inkább a kormánnyal szemben fogalmaztak meg kritikát. „A Kúria jogegységi döntése abban a tekintetben mindenképpen mérföldkő, hogy a kormány nem tudja tovább húzni az időt. Az a politika, amit eddig folytattak, hogy részben álmegoldásokat kínáltak a devizahiteleseknek, részben másra próbálták rátolni ennek a problémának a megoldását, ez véget ért. A kormánynak végre használható, a devizahiteleseken valóban segítő lépést kell tenni” – mondta Jávor Benedek.
A szocialisták is a kormánytól várnak intézkedéseket a devizahitelesek ügyében. Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció pedig egyelőre nem foglalt állást az ügyben.
„Embertelen döntés”
A károsultakat képviselő Civil Összefogás Fórum (CÖF) a jogegységi határozat megsemmisítését kéri – ezt hétfő este jelentette be a Hír TV Magyarország élőben című műsorában a szervezet jogi képviselője. Ifj. Lomnici Zoltán embertelen döntésnek nevezte a Kúria lépését.
– A CÖF rövid időn belül az ombudsmanhoz fordul és kéri az alapjogi biztost, hogy a jogszabályoknak megfelelően az Alkotmánybíróságnál ezt a jogegységi határozatot kezdeményezze, hogy semmisítsék meg. Megítélésünk szerint – és ez a GVH döntéséből is következhet –, itt gazdasági erőfölénnyel való visszaélés történt. A határozat megítélésünk szerint a jogbiztonságba való hitet is veszélyezteti. Arra keressük a választ, hogy hogyan lehet az, hogy valaki 8 milliót felvett, 8 milliót kifizetett és még hátra van 17 millió? – tette fel a kérdést ifj. Lomnici Zoltán.
