Isztambuli Egyezmény: mit vállalna Magyarország a nők védelmén túl?
Magyar Péter kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, miközben Varga Judit egy korábbi, elutasító bejegyzést idézett fel. Az Isztambuli Egyezmény gender- és menekültügyi rendelkezéseinek következményeiről ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezzük.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását Magyar Péter egy nappal Varga Judit meghallgatása után jelentette be. Varga felidézett egy 2020-as, ratifikációt ellenző posztot, amelynek szerzősége egyelőre nem tisztázott. Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő szerint a dokumentum genderszemlélete összeütközésbe kerülhet a magyar családfelfogással. A társadalmi nem fogalmát a 3. cikk határozza meg, a 14. cikk pedig az oktatásra is kiterjed. A kormánynak ezért pontosan be kellene mutatnia, milyen változásokat tervez a magyar jogban és az iskolai szabályozásban. A HírTV korábbi tudósítása.
Isztambuli Egyezmény: miért nem elég a hazai szabályokat szigorítani?
A kapcsolati erőszak elleni határozott fellépés fontos cél, de önmagában nem válasz arra, miért szükséges egy teljes nemzetközi egyezmény ratifikálása. Az 59–61. cikk a menedékjog és a tartózkodás szabályait is érinti, noha nem teremt korlátlan bevándorlási jogosultságot. Hol vannak a tételes törvényjavaslatok, az oktatási garanciák és a várható hatásokat bemutató elemzések? A nők védelmét célzó intézkedések és a nemzetközi szerződés összes kötelezettsége nem mosható össze. Erről kérdezzük élőben ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt. Az egyezmény hivatalos rendelkezései.
