
Molnár Zsolt még nem magyarázta ki magát
Nyílt levélben fordult az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség a szocialista Molnár Zsolt ügyében az Európai Parlament szocialista frakcióvezetőjéhez. A kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete azt várja Hannes Swobodától, hogy nem alkalmaz kettős mércét, hanem Molnár Zsolt szélsőséges múltját is elítéli. Az osztrák politikus kedden szégyennek nevezte közleményében, hogy a magyar Országgyűlés alelnökévé választotta az egykori szkinhedet, a jobbikos Sneider Tamást.
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke és budapesti elnöke 1992. október 23-án együtt követelte a kemény maggal az akkori tévéelnök, Hankiss Elemér távozását. A tüntetők a Kossuth térről érkeztek, ahol előzőleg valakik kifütyülték Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt.
Molnár kezdetben tagadta, a videofelvételek bemutatása után azonban kénytelen volt elismerni, hogy részt vett a köztévé előtti spontán tüntetésen. A szocialista politikus, akit kedden, a parlament alakuló ülésén ismét a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választottak, átfogó vizsgálatot kezdeményezett maga ellen.
– Hogyha ez a vizsgálat esetleg olyat mutatna – a mai világban bármi lehetséges, bár én biztos vagyok benne, hogy nem követtem el ilyet –, akkor igaza van Gréczy Zsoltnak, minden ellenkező esetben pedig azt gondolom, hogy nincs igaza, és nem kívánok lemondani, és maradok a bizottság elnöke, amennyiben az Országgyűlés másképpen nem dönt, mert az Országgyűlésnek van lehetősége másképpen dönteni – mondta Molnár Zsolt.
Gréczy Zsolt, a Gyurcsány-párt szóvivője a vizsgálat eredményétől függetlenül azt ajánlja Molnár Zsoltnak, hogy ne vállalja el a nemzetbiztonsági bizottság vezetését. „A mai balliberális vagy demokratikus ellenzéket nem erősíti, hogyha egy politikusról kiderül az, hogy 1992. október 23-án a teljes tiszteletet kiérdemlő Göncz Árpádot egy ilyen helyzetben bármilyen módon is kifütyüli” – fogalmazott.
A korabeli felvételek azt bizonyítják, hogy Molnár Zsolt szélsőséges tüntetők között skandált. Ezt már Bajnai Gordon pártjának elnökségi tagja és szakpolitikusa, Gulyás József mondta, aki 2010 előtt az SZDSZ képviselőjeként volt tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Megjegyezte, hogy a hatályos jogszabályok szerint Molnár Zsolt nem kérhet maga ellen nemzetbiztonsági vizsgálatot.
„Molnár Zsoltnak tudnia kéne, hogy ilyen esetben, hogyha őt jelölik bizottsági elnöknek, akkor az történik, hogy az Országgyűlés elnöke hivatalból megindítja a biztonsági ellenőrzésre vonatkozó eljárást, ebben kezdeményezési joga nincsen az érintett képviselőnek vagy kötelezettsége. És általában nem gyakorlat az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok saját kezdeményezésre működnek vagy végeznének el biztonsági ellenőrzéseket” – fejtette ki.
Az 1992. október 23-án történtekről titkosszolgálati jelentés készült, amelyet értesülésünk szerint csak húsz évre titkosítottak. Az akkori belügyminiszter, Boross Péter felidézte azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a szélsőségeseket az SZDSZ szervezte a Kossuth térre a konzervatív Antall-kormány lejáratására. Egyelőre nem tudni, hogy a nyilvánosság megismerheti-e az ügyben készített titkosszolgálati jelentést.
Gyurcsány szerint megbocsátható
Nem győzte meg Molnár Zsolt magyarázkodása az MSZP szövetségeseit. A Gyurcsány-párttal rokonszenvező Vágó István súlyosnak tartja, hogy a szocialisták jelenlegi kampányfőnöke a tévéfelvételek tanúsága szerint részt vett a tévészékház előtti tüntetésen 1992. október 23-án. Gyurcsány Ferenc elnézőbb Molnár Zsolttal, mint Sneider Tamással. A jobbikos politikusról már a parlamenti szavazás előtt közölte, hogy szkinhedre akkor sem voksol, ha egyébként a parlamenti szokásjog megkövetelné. Molnár Zsoltnak kész megbocsátani, noha a szocialista politikus – Sneider Tamással ellentétben – elhallgatta múltját a nyilvánosság elől.
„Azt gondolom, hogyha valaki 18 éves korában radikális, de nem követ el bűncselekményt, csak hangoskodik egy kicsikét, az, hogy ha 30 éves korára átgondolja a dolgait, és egy mérsékelt bal- vagy jobbközép párti politikus lesz és erről számot ad, az megbocsátható” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke.
Az LMP társelnöke Gyurcsány Ferenchez hasonlóan érvel. Szél Bernadett is azt hangoztatja, hogy Sneider Tamást erőszakos bűncselekményért jogerősen elítélték, míg Molnár Zsoltot nem. A zöldpárti politikus szerint egy bizottsági elnöki poszt amúgy sem mérhető az Országgyűlés alelnöki tisztségéhez.
„Én mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja nyilván nem sajtóhírek alapján fogok tájékozódni, hanem lesz egy vizsgálat, aminek lesz egy eredménye, és azt meg fogjuk ismerni, akkor fogjuk látni, hogy egészen pontosan milyen helyzettel állunk szemben. De hát még egyszer mondom: az egyik esetben vannak fényképek meg sajtóinformációk, a másik esetben pedig van egy bírósági ítélet. Az egyik esetben egy bizottsági elnöki székről van szó, a másik esetben pedig az Országgyűlés alelnöki székéről” – fejtette ki Szél Bernadett.
Bajnai: Nincs kettős mérce
Az eddigieknél világosabb válaszokat vár viszont Molnár Zsolttól Bajnai Gordon. Az Együtt–PM Szövetség vezetője kampánykörútjának debreceni állomásán nyilatkozott a Hír TV-nek. Azt mondta, hogy a szélsőségesek megítélésében nincs kettős mérce. Az ellenzéki politikus bejelentette, hogy az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a paksi bővítés ügyében. A legfőbb bírói fórum, a Kúria ugyanis a Nemzeti Választási Bizottsággal összhangban úgy találta, hogy az alaptörvény nem enged országos népszavazást nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
„Molnár Zsolt ügyében pedig az a válaszom, hogy nincs kettős mérce, mindenkinek egyértelműen, világosan el kell számolni a múltjával, ebből a szempontból Molnár Zsoltnak az eddiginél megnyugtatóbb és világosabb válaszokat kell majd adnia” – mondta az Együtt–PM Szövetség vezetője.













