Az első csatát az állam nyerte a bankokkal szemben
Megnyerte az első devizahiteles pert az állam, a Fővárosi Törvényszék érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét. A bíróság szerint a beadvány tartalmilag téves volt. A kereset elutasításából következően semmisek a hitelszerződéseknek azok a pontjai, amelyekre hivatkozva a takarékszövetkezet egyoldalúan emelt kamatot, költséget vagy díjat. Ma újabb pénzintézetek támadták meg a devizahiteleseket mentő törvényt, amely július vége óta hatályos. A bankoknak, takarékszövetkezeteknek, lízingcégeknek azt kell bizonyítaniuk majd a bíróságon, hogy a szerződések egyoldalú módosításakor betartották azt a hét jogelvet, amelyet a törvény felsorol.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője szerint a devizahiteleseket mentő törvény sérti az alaptörvényt. Az ügyvéd ezért azt kérte a Fővárosi Törvényszék bírájától, hogy függessze fel a pert, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.
„Az aggályainkat és különösen az eljáró bíró függetlenségét sértő megállapításokat nem saját kútfőből, hanem prof. Vörös Imre alkotmánybíró által készített véleményre alapozzuk…” A pénzintézet ügyvédje azt hangoztatta, hogy a takarékszövetkezet egyedi megállapodásokat kötött a hitelfelvevőkkel.
„A felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek, bár olyannak tűnnek, mintha megfelelnének a 4. § (1) bekezdésében írt érvénytelenségi és ezért semmiségi feltételeknek, mégsem tekinthetők érvénytelennek és mégsem tekinthetők semmisnek” – mondta Komáromi József, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője.
Az állam jogi képviselője viszont arra emlékeztetett, hogy a törvény nem az egyedi megállapodásokban, hanem a bank általános szerződési feltételeiben vélelmezi semmisnek azokat a pontokat, amelyekre hivatkozva a pénzintézet egyoldalúan emelt kamatot, költséget vagy díjat.
„Ha és amennyiben a felperes által jelen eljárásban, az eljárás tárgyává tett természetes kikötések egyedileg megtárgyaltnak minősülnek, azok nem esnek a 2014. évi 38-as törvény hatálya alá, ily módon arra nézve érvényes kereseti kérelem a jelen eljárásban elő nem terjeszthető, így megítélésünk szerint már pusztán ezek alapján is a kereset elutasításának van helye” – közölte Kékuti Álkos, a magyar állam jogi képviselője.
A Fővárosi Törvényszék az állam jogi képviselőjének álláspontját osztotta. „A bíróság a keresetet elutasítja, kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizesse meg az alperesnek bruttó 467 ezer 360 forint perköltséget” – mondta Kis Tamás tanácsvezető bíró.
Az elsőfokú bíróság érdemben nem is vizsgálta, hogy a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet az egyoldalú szerződésmódosításoknál betartotta-e a törvényben felsorolt hét alapelvet, köztük az érthetőség, az átláthatóság és az arányosság elvét.
„Az általános szerződési feltétel és az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel között az a különbség, hogy az általános szerződési feltétel a bank, a pénzintézet, jelen esetben a felperes egyoldalúan, előre meghatározott blankettája, sablonja, rendelkezési gyűjteménye, okirata, amelynek kialakításában a fogyasztó nem vett részt. Mivel ez a törvény az általános szerződési feltételek érvényessé nyilvánítását tette lehetővé perindítási jogosultság alapján, és maga a felperes mondta azt, hogy itt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről van szó, a bíróság ennek okán a keresetet elutasította, és nem is vizsgálta a hét darab elvnek történő megfelelést” – mondta Kis Tamás tanácsvezető bíró.
A bíró szerint a törvény nem sérti a pénzintézetek alkotmányos jogait, a bankoknak lehetőségük volt jogorvoslatra. Ami pedig a bírói függetlenséget illeti, Kis Tamás kiemelte: a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése alapján minden polgári pert 60 napon belül le kellene zárni. A takarékszövetkezet jogi képviselője azt mondta, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
| Nehéz bizonyítani |
| Boros Imre szerint nehezen bizonyítható, hogy a bankok tisztességesen jártak volna el. A szakértő Magyarország élőben című műsorunkban azt is mondta: a bankok hiába mennek perre az állam ellen felkészült ügyvédi karral, nehéz lesz jóhiszeműnek feltüntetni a korábbi eljárást. Bővebben>>> |
Az ítélethirdetés után a kormányszóvivő közölte: a kormány minden eszközzel segíti a bajba jutott családokat. Kurucz Éva szerint a mai nap megmutatta, hogy a kormány sikerrel tudja megvédeni a devizahiteleseket a bankokkal szemben.
A Fővárosi Törvényszéknek nem lenne szabad informatikai formai okok miatt elutasítani a pénzintézetek devizahiteles ügyben beadott keresetleveleit – mondta a liberálisok főpolgármester-jelöltje. Bodnár Zoltán aggasztónak nevezte, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma húsz keresetlevelet formai okokból elutasított.
A főpolgármester-jelölt emlékeztetett rá, hogy a törvény megfordította a bizonyítási terhet, nem az ügyfélnek kell bizonyítani, hogy a bankok szerződései tisztességtelenek, hanem a törvényhozó állította fel ezt a vélelmet, hogy ebben a körben minden bank minden szerződési feltétele tisztességtelen. Bodnár Zoltán szerint a bizonyítási teher megfordítása már önmagában szétfeszíti a jogállamiság kereteit.
