2012-ben a legfőbb bírói testület, a Kúria jogegységi határozatban mondta ki, hogy szolgálatban lévő rendőrről csak engedéllyel közölhető képfelvétel. Hozzájárulás híján az egyenruhás arcát ki kell takarni a sajtófotón vagy a televíziós tudósításban. A Kúriával ellentétes álláspontot fogalmazott meg az Alkotmánybíróság tavaly ősszel, amikor úgy döntött, hogy a rendőrökről engedély nélkül is közölhető felvétel. Az Alkotmánybíróság úgy érvelt, hogy az intézkedő rendőrök állami közhatalmat képviselnek, ezért a nyilvánosságnak joga van tájékozódni a tevékenységükről.
„Az Alkotmánybíróság döntése arra a konkrét szituációra fogalmazott meg útmutatót, ami egy országos méretű tömegrendezvény volt. Az ilyen típusú szituációkban, azt gondolom, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán kialakuló bírói értelmező gyakorlat is el fogja fogadni, hogy nem kell kitakarni a képmást. Ugyanakkor ezt generálisan kijelenteni szabályként nem lehet” – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője.
A Kúria a 2012-es jogegységi határozatot megsemmisítette ugyan, de a polgári kollégium szóvivője azt mondta, hogy a sajtónak továbbra is mérlegelnie kell magánérdek és közérdek között. A politikus továbbra is más mérce alá esik.
„Hogyha közszereplői minőségnek megfelel, akkor nem kell kitakarni. Abban az esetben, amennyiben nem közszereplő az illető – itt elsősorban ugye nem a politikusokról beszélünk –, megintcsak egy nemzetközi trend, hogy a politikus azzal, hogy politikussá válik, vállal egy többletterhet. Igenis egy magasabb tűrésküszöböt el kell viselniük” – tette hozzá.
Azaz a tárgyalóteremben sem kell kitakarni egy politikust, ha a büntetőügy közérdeklődésre tart számot.
