Kiszelly Zoltán: Manfred Weber Macronnak lejt pávatáncot
Bekeményített Manfred Weber. A néppárt frakcióvezetője arra kérte az Európai Tanácsot vegye végre napirendre a magyar és a lengyel jogállamiságról szóló jelentést. Vendégünk volt Kiszelly Zoltán a XXI. Század Intézet regionális igazgatója.
Látható a siettség: az EP a Soros-féle hálózatnak járó támogatásokat is megháromszorozta, és ezzel a többséggel szeretnék elérni céljaikat. „Ebbe a sorba illeszkedik a hetes cikkely szorgalmazása, hisz ezáltal akarják elérni, hogy később a magyar és lengyel kormány ne tudjon olyan döntéseket megvétózni, amelyek érzékenyen érinthetnek"– véli Kiszelly Zoltán, aki ilyen érzékeny kérdésnek véli elsősorban a kohéziós támogatások kérdését is.
Manfred Weber, aki a Fidesz által is támogatott csúcsjelölt, szemmel láthatóan kettős beszédet folytat. Máshogy beszél Brüsszelben és máshogy itt, épp ezért el kell osztani kettővel amit mond.
Manfred Webernek csökkentek az esélyei, ezért pávatáncot jár éppen - fogalmazott a 21. század intézet igazgatója. Rámutatott, hogy míg eddig két párt, a Néppárt és a Szocialista frakció koalíciója képezett többséget, a mostani választásokon ez a páros jelentősen gyengülni fog. Ezért is látható, hogy már most a liberálisokkal kell egyezkedni, ám Macron új pártcsaládot alapít, így Weber megpróbál még szélesebbre nyítni és a Néppárttól balra keresi a szövetségeseket. Ehhez a szövetségi politikához eszköz számára a hetes cikkely szerinti eljárás a magyarok és Lengyelország ellen.
Weber egyre inkább konfrontatív politikát folytat a Fidesszel, és egyértelműen saját útját egyengeti. Pozíciói egyáltalán nem annyira biztosak, hisz akár Michel Barnier lehet Weber helyett a Bizottság elnöke, ha Angela Merkel a Tanács elnökévé lépne elő. Emiatt az internet korlátozásáról szóló vitatható EP döntés is igazából egy Macron felé tett gesztusként értékelhető, hisz a sárga mellényes tüntetések elsősorban az interneten szerveződnek.
Sok a nyitott kérdés Kiszelly Zoltán szerint, így az is, hogy mekkora súlya lesz Macron új pártszövetségének az új parlamentben, és hogy lesz-e egyáltalán Brexit. Ha nem, akkor Orbán Viktor előtt is több lehetséges út áll a balra tolódó Néppártot elhagyva - véli az elemző. Kiszelly szerint ha az európai konzervatívok frakciójába ül át Orbán Viktor, akkor vele együtt már három miniszterelnök lesz jelen abban a csoportban, ami így megkerülhetetlen tényezővé válik.
Másik lehetőség, ha a Salvini vezette csoporthoz csatlakozik, ekkor két "junior kormánypárt", a Liga és a Szabadságpárt mellé teljes kormányzati felelősség birtokában jönne be a Fidesz - vázolta a lehetőségeket Kiszelly Zoltán. Úgy véli, ha esetleg létrejön a "brüsszel-kritikus" három pártcsalád egyesülése, egy Néppártot megelőző új jobboldal jönne ezáltal létre radikálisan rajzolva újra az európai politikai térképet. Nem véletlen nem zárták ki tehát még a Fideszt a Néppártból szerinte, mert ezen politikai mozgások beindulása mindenképp károsan hatott volna a Néppárt pozícióira a választások előtt.
